Amatőr bölcselkedők kedvenc időtöltése kinyilvánítani, hogy melyik fogalom jelöl létező és melyik nemlétező dolgokat.
A fizikában ezt nem efféle kinyilatkoztatások alapozzák meg, hanem mérési utasítások. Az a tulajdonság vagy objektum létezik, amelyhez egyértelmű és reprodukálható mérési utasítást tudunk adni.
A közel pontszerű testek tömege létező tulajdonságot jelöl, mert mérési utasítást tudunk adni a meghatározására.
Két ilyen test térbeli távolsága létező tulajdonság, mert egyértelmű mérési utasítást tudunk adni rá. (A közöttük lévő legrövidebb útvonal alkotta egyenes hosszát.)
Három ilyen test közötti térbeli szögek létező tulajdonságok, mert egyértelmű mérési utasítást tudunk adni rájuk. (A pontok közötti legrövidebb útvonalak alkotta egyenesek között mérjük.) Meglepő, hogy az így megmért szögek összege szinte mindig 1800 -ot ad. Még meglepőbb, hogy ez azért mégse mindig van így, egyes nagyon nagy háromszögek szögösszege nagyobb, más nagyon nagy háromszögeké pedig kisebb ennél.
Ebből következik, hogy az egymástól nagyon nagy távolságra lévő testek közötti legrövidebb útvonalak egyenesei bizonyos körülmények között elgörbülhetnek. Ezt nevezik a tér göbülésének.
A fizika tudománya az ilyen mérésekkel definiált fogalmakat tekinti valóságosnak, senki nem foglalkozik egyes próféták kinyilatkoztatásaival, akkor se ha azok olyan ütős nevet választottak maguknak, mint pl., Astrojan, KozmoJani, vagy akár UniverzumMegmondóJános.
