Rövid összefoglaló értékelés az MTK játékosokról....

 

MTK--Siófok: 33-31 (16-15)        október 14.

 

Az MTK nem sok játékossal kezdte ezt a szezont, a három belső posztra öten vannak, ketten közülük új igazolások, akiknek a mielőbbi sikeres beépítése külön feladat Vovának.

 

Szekerczés Lucának nincs könnyű dolga, az ő játéka az MTK preferálta tempohandball-tól eléggé eltér, de már kezdi felvenni a ritmust. A Siófok ellen a tőle megszokottnál jóval több kilépéssel védekezett a hatosfalban, és a visszarendeződése is gyorsabb, olyannyira hogy az első félidő végén az egyik siófoki indításnál ő futott vissza és halászta el a labdát az ellenfél szélsője elöl (évek óta látom őt meccseken, most láttam tőle először ilyesmit…) Támadásban Lucával sosem volt gond, nagyon megbízható, intelligens játékos, amit tud azt szinte mindig fel tudja vinni a pályára. Összjátékban még újnak számít, öt technikai hibája is volt az első félidőben, a keresztpasszok gyakran nem voltak pontosak, de tíz perccel a meccs vége előtt két fontos gólt is lőtt  amivel aztán az MTK ki tudott egyenlíteni (25-27>27-27). Beállóban Dakos Noéminak három szuper passzt is adott ziccerbe, többek közt azt is, amelyikből egy nagyon fontos hetest sikerült négy perccel a vége előtt kiharcolni 29-30-nál. Amikor kellett, Luca már ezen a meccsen is hozzá tudott tenni a győzelemhez, és ahogy mondani szokás ’jó úton halad’ a beépítése a csapatba.

 

Marincsák Niki több mint félóráig pályán volt, lőtt két gólt és adott egy szuper asszisztot jobboldalra, de ezen kívül szinte semmi nem sikerült neki. Kapura lövésekkel jóval ritkábban próbálkozott mint az előző szezonban Békéscsabán, és nem is voltak olyan jók ezek a lövések, irányítóként meg egyetlen asszisztot nem láttunk tőle, még csak kísérletet sem nagyon…Egészen látványos volt a különbség ahogy Pál Tamara minden gond nélkül helyzetbe tudta hozni Zácsikot amikor együtt voltak fent, Marincsák Niki viszont nem tudott vele mit kezdeni. Persze ő is új még a csapatban, és ennél sokkal többet tud, ez inkább csak egy rossz napja volt, semmi több.

 

Pál Tamarát már dicsértem többször is amikor a meccsről írtam. Ma nem volt igazán top formában és az első félidőben három gyors akciója sem sikerült (ez nála már szokatlan…), de a legfontosabb pillanatokban bevállalta a helyzeteket és meglőtte azokat a gólokat, amelyek kellettek a győzelemhez. Tami már ifiként is húzójátékos volt, ezért hozzászokott és el is bírja a felelősséget, tudja hogyha másnak nem megy, neki kell hátára venni a csapatot. Az MTK-ban is került már ilyen helyzetbe, és jó látni hogy a felnőttek között is milyen eredményesen oldja meg ezeket.

 

Zácsik Szandrát ismerjük már mióta és az MTK-ban sem új, persze. Az első félidőben régi formáját idézte, a szünet után aztán két hiba után elbátortalanodott majd egy ütközést követően a kispadon próbált rendbe jönni. Onnét Vova hamar visszaküldte, de akkor meg a pályán nem volt rendben és inkább csak bóklászott ide-oda (védekezésben ilyenkor teljesen hasznavehetetlen…) Elöl egy idő után már kihagyták a játékból, tíz percig helyzetbe sem került, aztán Pál Tamara ügyesen ziccerbe hozta megint, lőtt egy gólt és ezzel a lelkesedése és az önbizalma is rögtön helyreállt. Úgy látszik a góllövés a legjobb orvosság az ilyen önbizalomvesztésre……:)

 

Sallai Nikiről is érdemes külön szólni, ő ifi válogatottként, tizenhét évesen volt olyan jó mint Fodor Csenge, de aztán eltűnt egy-két évre és az MTK-ban sem játszik gyakran. A Siófok ellen Vova beküldte az utolsó negyedórára, és most sokkal többet hozzátett a játékhoz mint Pelczéder. Egy egészen látványos labdamentéssel kezdte – Zácsik védőkön megpattanó labdáját szerezte meg Böhmé-ről ügyesen leforogva  - és utána nagyon jól védekezett balszélen illetve balkettőben is. Ő eleve nagyon gyors, és egy ilyen aktívan védekező szélső jól jöhet még, érdemes lenne több lehetőséget adni neki a jövőben.