Ezt nézőpontja válogatja. A saját szemszögemből nézve ez a kérdés például is-is. 

89-ben (meg a 90-es években) valóban nem állt rendelkezésre az a tudás, tapasztalat, technikai eszköztár stb ami most már alap és még fejlődik (pl a pulzusmérés még csak szinte akkor jött be, technikai ruházat alig volt, stb). Ezért tök igazad van, emiatt biztosan lehettünk volna gyorsabbak. Ha azt veszem, a mai triatlonosok már közel 15-20(!) mp/km-mel futnak gyorsabban mint mondjuk 25 éve (sőt már jó 10 éve 30percen belül futkoznak triatlon közben, anno a duatlon vb-n 32.30 körül futottuk az elsőt juniorban és annál a felnőtt elit mezőny sem tudott akkor számottevően gyorsabbat). 

Bringában valószínűleg hasonló, úszásban talán nem ekkora a különbség - de ez szintén magyarázható az egyes diszciplinákban a tudás és eszköztár fejlődésével. És mindezekhez persze azt a plusz munkát, figyelmet (étkezés, specifikus erősítés, regeneráció, mentális felkészülés stb) is bele kellene tenni amit akkor nem, vagy alig csinált egy sportoló, most meg már alap - és nem is feltétlenül csak a profiknál.

Másik oldalról viszont hiába van meg most, és hiányzott akkor ez a tudás/tapasztalat - most esélyem sincs PB-t csinálni, úgyhogy új célokat kell megfogalmazni (XXI. századi PB mondjuk).

Egyébként aki azóta rendületlenül tolja sem tudott magához képest akkorát fejlődni - ez egyfelől, főleg, életkori kérdés is. Pl a múltkor már referenciaként említett Beda Szabolcs sebessége sem javult az elmúlt 25 évben jelentősen. Ennek ellenére, vagy részben épp ezért is tiszteletre méltó az a pár arc (akár triatlonban, akár futásban) akik több évtizede beleteszik azt a munkát és igazodnak az új tudáshoz, tapasztalathoz, új utakat keresnek és fejlesztik magukat.