Egy esetről beszélünk, egy rendezőpályaudvar eldugott bugyrában, ahol - kijelenthetjük - sohasem jár személyszállító vonat (volt szerencsém elég sokat tekeregni az említett helyen).

A jelzőfelállítás ott valóban elég szerencsétlen, de nem elsősorban a megcsúszási táv miatt.

A kérdéses vágányon egymás után két Schutzsignal is van (szerintem vér feleslegesen), és hülye kanyarban a második, könnyű benézni, ahogy a következő főjelzőt is (eleve az utóbbi idők jelzőelhelyezései, akár új építésű helyeken is a borzalmastól az orosz rulettig terjedő skálán mozog, ezt viszont komoly problémának látom).

Mindamellett oda csak lassan juthatsz be, akkora sebességgel, amekkorával tolatni is szabad, Magyarországon meg pláne.

És így eljutottunk oda, hogy, ha negyvennel mehetünk bármiféle biztosítás nélkül, akkor nem látom indokoltnak, hogy a vonatmozgásokat korlátozzuk ugyanott, ahol tolathatunk, amíg az ég alja.

És esetleg várom a többi esetet, amely a megcsúszási távolsággal összefüggésbe hozható.