Platon Creative Commons License 2020.10.21 0 0 161419

Ehhez képest, egy meglehetősen stabil Afganisztánt hagytak hátra ami egyedül is sikeresen harcolt az USA által évi fél milliárd dollárból felfegyverzett dzsihadisták ellen, akiknek jó része, ahogy ma is, külföldi volt mint Bin Laden. Ez Afganisztán teljes GDP-jenek a nyolcada akkoriban. A dzsihád költségvetése a 10x volt az Afgán hadseregének még akkor is ha a Szaudí, Pakisztáni pénzeket nem számoljuk. Nadzsibullah rendszere végül mégis az olajhiányba bukott bele, nem a lakosság támogatásának a hiányába. 

 

Ha ez nem sikeres pacifikálás szerinted, akkor nem tudom mi lenne az.

 

És persze mindez azért sikerülhetett mert Nagy Sándorral és a többiekkel szemben a SZU nem hódítóként volt jelen, hanem ténylegesen az Afgán népet védte - persze nem szívjóságból, hanem saját geopolitikai érdekei mentén, de ez ugye nem változtat a lényegen - az USA, Pakisztán és a Szaúdi állam által pénzelt Dzsihadistáktól. Ugye emlékszünk, előbb volt a fedett CIA-ISI művelet Afganisztán destabilizálására, és a Szovjet beavatkozás erre volt válasz. 

 

Nadzsibullah rendszerét széleskörűen támogatta a lakosság. A városokban főleg, de még vidéken is. A politikai rendezés olyan sikeres volt hogy a 80 évek végén 30 ezer ex-mudzsahed vett részt a nemzeti megbékélési programban. Nem mellesleg pontról pontra lemásolták ezt a programot Szíriában, és ott is működött. Az Afgánok többsége sem akkor sem ma nem akar se amerikaiakat, se dzsihádot. 

 

 

Előzmény: Hehe164 (161413)