"...a Magyarországon igen gyorsan lezavart privatizáció az államot a tulajdonának a 80%-ától megfosztotta. Fontos még, hogy a privatizáció 80%-a a baloldali pártok kormányzása alatt ment végbe. A kádári idők 12 milliárd dolláros adóssága a könyv megjelenése idején 60 milliárd dollárra nőtt. Miközben az állami vagyon 80%-át értékesítették. Igaz, az értékesítések szerződéseinek rengetegje titkos. De vannak adatok, amelyek nyilvánosságra kerültek: vállalatok 0 azaz nulla forintért, vállalatok tizedáron (erre a Csepel Művek volt példa: a 120-140 milliót érő vállalatot 12,5 millió dollárért adták el. És így tovább. Magyarországnak ma gyakorlatilag nincsen ipara és nincsen mezőgazdasága. Cukrot meg hozunk Szlovákiából. A híres magyar termékek rendre idegen országokban tulajdonlódnak. Nesze neked Túró Rudi, nesze neked Boci Csoki. (Erről írta Bogár László valahol, hogy amennyiben a privatizációt az alapvető tisztesség mentén folytatták volna le, Magyarország úgy öt éven belül elérte volna Ausztria életszínvonalát. „Álom, álom, miért tűntél el?”..."