nyilmihály Creative Commons License 2020.10.16 0 0 21413

Kedves Prelleg,

A könyvben az a szöveg van ukránul, hogy:

І тому в заповіті князя Ференца Гнилянського 1658 року нічого не сказано що він залишає синові. А лише зазначено. Що «видав дочку заміж і дав їй віо, зо їй належалося». «Я роблю цю духівницю тільки для того, щоб по моїй смерті ніхто не турбував мого сина Василя.

Ennyi információm van.

Tehát egy testamentumot említ. Sajnos a könyv szerzöi már valszeg nem élnek. A könyv taglalja a ma Karpatske-nek nevezett falu történetét, de számomra csak a végrendelet lenne fontos. A szerzök nyílván meg tudnák mondani, hogy hol található az eredeti dokumentum, de nem jártam velük sem sikerrel. Az egyik történész szerzö dolgozott régen a lvov-i egyetemen, de 1936-ban született, nem tudnak ott már róla semmit. A másikról pedig semmi sem derült ki.

Írtam az ungvári és a lvov-i  levéltáraknak is, Lvov-ból visszakaptam egy olvasási nyugtát, Ungvárról még azt sem.  Többet sajnos egyelöre nem tudok. 

Csak az érdekesség kedvéért , ezt a gácsországi Karpatske falut 1960-ig Gnyila (lengyel írással Hnyila) néven tartották számon.  A  Гнилянський  név valószínüleg  a falu nevéböl keletkezett, ami annyit jelent, hogy posványosi, mert a falu egy hegyi posványos mocsaras katlanban fekszik. De az ott eredö folyónak is ugyanaz a neve. Eredetileg azt gondoltam, hogy a név akkor jött létre, amikor valaki elköltözött a faluból, és rámondták, hogy "posványosi". Elkötözökre találtam is példát a kárpátaljai Zahorb községben.  Ez a végrendelet azonban azt mutatja, hogy már a faluban is létezett a név. Ukrajnában pedig ezen a néven ma elég sokan élnek, valószínüleg nagyon távoli rokonok. A név-ős az 1700-as évek elején költözhetett be a szabolcsi Pap községbe, de konkrét adat csak 1776-tól ismert, a gyerekeiröl.

Előzmény: Prelleg (21411)