Értem. Mondjuk a ruszki elsőhíd a legtöbb piacra ment. A Rábánál is voltak hasonlók a fő piacaikra teherautóknál. 

Igen, azok a fránya cserearányok. Na de a magyarok is mondhatták volna, hogy eddig 1 hordó olajért ennyi almát, meg ennyi búzát adtunk, most meg már ennyit kértek. 

Szerintem az egész KGST meg a szocializmus fő baja gazdasági oldalon a verseny és az érdekeltség mesterséges kikapcsolása és az átláthatatlan, kusza árak, árképzések voltak. Az olajnál a ruszkik viszonylag hamar belátták, hogy mekkorát buknak azon, hogyha a világpiaci ár alatt adják az olajat, ezért is vezették be a csúszó árak rendszerét. Na de egy Ikarus busznak nem volt világpiacon jegyzett ára, az alku kérdése volt. Megszereztem Horváth Ede könyvét, már az elmozdítása után készült, sajnos nagyon rövid, de tanulságos, és szerintem hiteles is. Ő mondjuk egy kivétel lehetett. Leír több konkrét esetet. Egyik, mikor az 1600 rubelbe kerülő futóműért a szovjetek  csak 600-at akartak fizetni, de ő addig tárgyalt míg kialkudott 1600-valamennyit. Meg hogy őt támadták a KGST-ben amiért emelgette az árakat, azok az országok akik már háromszoros áron adták nekik a szerszámgépeket. Konkrétan az Ikarust  is említi, hogy a vezetői nagyon elkényelmesedtek, ugye a nagytestvér Szovjetunióval szemben nem mertek keményen tárgyalni, egyszerűbb volt kiutazni szerződést kötni nagy eszem-iszom közepette, itthon meg a minisztérium megtérítette a milliárdos veszteségüket, tőlük (a Rábától) meg elvontak milliárdos nyereségeket. Kb. ugyanezekért nem tudták időben leváltani a 200-as sorozatot se, de hát ezt itt mindenki tudja már. 

Csak itthon ezeket akkor se propagálták, meg meg aztán már mindenki (illetve az átlagos többség) csak a szépre emlékezik, hogy évi 13 ezer Ikarus, meg hogy a Világ 4. legnagyobb buszgyára. Most ezzel nem akarom a márka kedvelőit megbántani a világért sem, mert nem ők, meg nem a márka tehet erről, hanem a rendszer, meg a rendszer akkori alakítói.