...már az elején sem értettem a dolgot, de nem szóltam bele. Most azonban -mivel már meghoztad a döntésedet és így nem érhet a vád, hogy valamire rá, illetve valamiről le akarlak beszélni- megkérdezném, hogy miért gondolod azt, hogy egy rövid ideig gyártott és egyre kisebb szériában elérhető, már a legfiatalabb modelljeit tekintve is 15 éves, alu kasztnis autó a jó választás ha a rozsdásodás -és ebből kifolyólag pont a kasztni épségének megóvhatósága- a fő szempontod?

Egyrészt az alumínium is tud korrodálni, pláne más fémekkel érintkezve! ...és hát ebből jócskán található egy A2-esben példa...
Másrészt azért a galvanizált kasztnik bevezetése óta, ami azért már jó 40 éves technológia, már a feltűnően rozsdásodásra hajlamos autók elég ritkák... persze azért vannak, de ezek is többnyire valamilyen műszaki sajátosság miatt (sárzugok amit ha időnként kitakarít az ember akkor máris nem fog rozsdásodni) jelentkeznek.

Azután veszel egy törött autót... Ezzel az a gáz, hogy bár a platform specifikus alkatrészek ugyan nem mindig drágák, de a kifejezetten modell specifikusak nagyon is azok és a tetejében nem is mindig beszerezhetőek. A kasztni alkatrészei viszont kifejezetten modell specifikusak.

Tényleg szívből kívánom, hogy legyen örömöd az autódban, de én az eredeti kritériumokat vizsgálva nem egy A2-est vettem volna. Pedig amíg volt én nagyon szerettem!

(Majdnem váló ok volt amikor eladtam kb.: két hónapja, de azóta a nejem száját már nem is egyszer elhagyta, hogy bár nagyon szerette, már nem hiányzik neki és azért a mostani autója mennyivel sokkal jobb mint a kis AUDI volt... Ja és mielőtt elfelejteném: a váltás oka pont az volt, hogy a kis AUDI-nak egyre többször jöttek elő olyan dolgai amik előre vetítették a költséges javítások rémét és azt a megbízhatatlanságot ami nekem nagyon is fájó kockázat.)