Csimpolya Creative Commons License 2020.10.03 0 0 2480

Ma délután elmentem a Mai Manó Házba, és megnézem a két kiállítást. Nem ártott sietni, mert az Egyiptom Flaubert idejében (1839-1860) című holnap zár. Ezek persze fekete-fehér fotók, és érthető módon a legtöbbjük épületekről készült, elvégre a piramisok szépen kivárták a szükséges exponálási időt. A Ramszesz-szobrok szintén. Egy-két ember is szerepelt a képen, velük érzékeltették a szobrok arányait.

Volt egy kép Flaubertről is, amint egy kertben sétál. Ami azt illeti, elég gyomos kertben, és elég romos házak előtt, sebaj.

Látható volt még egy homokzátonyon napozó, méretes krokodil is, ő se nagyon mozoghatott.

A következő szinten egy általam eddig nem ismert magyar utazó, Rosti Pál amerikai képei voltak, ezen Dél-Amerikát értve, konkrétan Kubát, Mexikót ls Venezuelát. Ez is már csak holnap nézhető meg.

A képek alatt egy-egy részlet az útinaplójából, ami azt illeti, szívesen olvasnék többet ettől a szerzőtől. Egy képaláíráson láthattam, hogy a fotófelszerelést két málhás szamár vitte, ő meg egy lovon és egy kísérővel követte őket.   

Azon jót mosolyogtam, hogy ama híres maya naptárkövet ő is lefényképezte! Csodálta is, hogy sikerült fémeszközök nélkül ilyen jó munkát végezniük a faragóknak.

Befejezvén a látogatást, még sétáltam egy kicsit a Nagymező utcában. Az Operettszínház előtt lévő Kálmán Imre szobor úgy ült egy padon, hogy helyet hagyott maga mellet. Engedtem a szívélyes invitálásnak, és rövid időre melléje telepedtem.

Aztán elnézegetem a kirakott lábnyomokat, aztán irány haza! A napnak ez a része határozottan kellemesen telt!