Ennek a viccnek van egy szovjet változata is:
Ivan Kuzmics már 30 éve dolgozik a szamováralkatrészeket gyártó üzemben. Az évforduló előtt megkérdezi a párttitkár:
- Kuzmics elvtárs! Nálunk a legfőbb érték az ember, ezért minden dolgozót meg szoktunk ajándékozni valamivel a munkába állásának 30. és a 40. évfordulóján, illetve amikor nyugdíjba megy. Maga mit szeretne kapni?
- Nagyon szeretnék egy szamovárt...
- De hát Kuzmics elvtárs! Ez itt egy szamovárgyár! Csak nem fogunk magának egy vacak szamovárt adni. Nézze, minden munkatársának van szamovárja. Kérdezze meg őket, hol szerezték. Kérjen inkább valami mást...
Eltelik tíz év, 40 éves évforduló:
- Kuzmics elvtárs! Milyen ajándékot szeretne az évfordulóra ?
- Nagyon szeretnék egy szamovárt...
- De hát Kuzmics elvtárs, már elmondtam legutóbb ! Ez itt egy szamovárgyár! Csak nem fogunk magának egy vacak szamovárt adni. Nézze, minden munkatársának van szamovárja. Kérdezze meg őket, hol szerezték. Kérjen inkább valami mást...
Eljön a nyugdíjbavonulás ideje. Megint jön a párttitkár:
- Kuzmics elvtárs! Milyen búcsúajándékot szeretne ?
- Nagyon szeretnék egy szamovárt...
- De hát Kuzmics elvtárs, már elmondtam többször ! Ez itt egy szamovárgyár! Csak nem fogunk magának szamovárt ajándékozni. Nézze, minden munkatársának van szamovárja...de most már mindegy, úgyis nyugdíjba megy, elmondom hát. Nem jutott eddig eszébe, hogy hazaviszi szép csendben az alkatrészeket, és otthon összerakja ?
- Dehogynem ! Többször is megpróbáltam... de mindig tank lett belőle!