Nekem sokat segített az, hogy felismerjem a mechanikáját a kényszerbetegségnek. Tehát az agyam imád ilyeneken filózni, elmélyedni a lehetséges válaszokon, amivel megint csak a hurokra akadok és napokig töprengek, vajon ez a gondolat most OCD vagy sem? Minden egyes gondolatomat megbélyegezhetem ezzel vagy éppen azzal, hogy hopp ez most generalizált szorongás, a másik pedig szociális fópia, de ezzel csak azt érem el, hogy ugyanabba az ördögi körbe ragadok ahol elkezdődött az egész csak éppen a kontent más.