Szerdán befejezzük a "csak"-ot és maradhat a barátság, bár én inkább beszélgetőpartnerségnek nevezném. 90%-ban csak te beszélsz sajnos és észre se veszed... akkor fogod menekülőre, amikor elmondtál mindent.

Barátság... nekem mások az elképzeléseim róla.

A barátság nem önző, nem hazug, nem egyoldalú, nem számító és főleg nem mindig fullasztó. Egy barátra lehet számítani, egy barát elfogadja, amit a másik mond, de legalább nem kérdőjelezi meg az őszinteségét és a jószándékát. Egy barátságban az egó ha elnyomó, akkor már egyoldalú.

Nekem is egy életem van. Úgy gondoltam, hogy részese lehetsz... nem kell neked...  de tudod mit? Nem is baj. Én jobban megválogatom, kit engedek az életembe, a szennyes dolgokat ignorálom most már.

Roppant egyszerű a tétel.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni...

Várom a kedves netes "barátaid" kedves hozzászólásait... 😛