szerintem ez a sok rizsa felesleges. alapvetően az igazmondást, az önmagadhoz való hűséget kell gyakorolni. hiába jógázol vagy csinálsz akármit, ha hazudsz, soha nem fogsz semmiféle spiritualitást megvalósítani, mert benned maradnak a világtól és a következményektől való félelmek. alap az igazmondás, becsületesség. ha nincs alap, nincs vár. gondolom ez világos. ha viszont megvan a tökéletes alap, a vár magától megépül, azzal nem is kell foglalkozni. szabadidődben meg lekötheted magad olyan érdekességekkel, mint a jóga meg a többi hülyeség

A jóga ún nyolc lépcsője közül az első képcső (yama) ezzel foglalkozik!!

Kimásolom a wikiből, hogy ne kelljen fáradnod vele (s kivastagítottam az igazmondás szabályát), bár ha már lehülyeségezel egy több ezer éves tant, ez a minimum, ami elvárható lenne.......

A Jóga-upanisadokban említett tíz jama:^[4][5]

• ahimsza (अहिंसा ahimszā): erőszakmentesség, nem-ártás minden élő iránt. Az ahimsza elvét megszegi, aki megvetést mutat a másik ember iránt, aki bárkivel szemben oktalanul ellenszenvet vagy előítéletet érez, aki másra rosszallóan tekint, aki más embert gyűlöl, aki mást kihasznál, aki másokról rosszat mond, aki rágalmaz vagy becsmérel másokat, akinek gyűlölködő gondolatati vannak, aki hazudik, vagy aki más embert bármely egyéb módon bántalmaz.^[6] Amikor egy emberben a senkinek és semminek sem ártás ideája teljesen megvalósul, jelenlétében maguk a vadállatok is szelídek lesznek. Egy ilyen jógi jelenlétében a tigris és bárány egymással játszani fog. Amikor először elérte ezt, tudni fogja, hogy megvalósult benne a nem-ártás – szilárdan.^[7]
• szatja (सत्य szatjā): igazmondás, ragaszkodás az igazsághoz. Ha csak egy kicsit is hazudunk, az ettől még hazugság marad. A jógi, az igazságban élve, eléri a képességet, hogy a maga és mások számára, a munka gyümölcsét fáradozás nélkül learassa. Ha az igazságnak ebben az erejében vagyunk, az álmok soha sem fognak velünk valótlant közölni. Gondolatban, szóban és tettben, egyaránt igazak leszünk. Mindent amit mondunk igazság lesz. Mondhatjuk egy embernek, légy áldott és áldott lesz. S ha egy beteg embernek azt mondjuk légy egészséges, azonnal meg fog gyógyulni.^[7]
• asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma). Ha a jógi a "nem-lopás" állapotában van, a bőség hozzááramlik.^[7]
• brahmacsarja (ब्रह्मचर्य): önfegyelem, önkontroll, önmegtartóztatás. Az agy, a nemi mértékletesség következtében hatalmas energiával és akaraterővel rendelkezik. Szüzesség nélkül nincs lélekerő. A mértékletesség elvezet az emberek fölötti uralkodás csodálatosabb módjaihoz.^[7]
• kszama (क्षमा kṣzamā): megbocsátás. A hinduizmus (és más vallások) egyik etikai alapja.
• dhṛti (धृति): az elmében való elkötelezettség, erősség
• daja (दया dajā): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet
• árjava (आर्जव): képmutatásmentesség,^[8] "egyenesség"
• mitáhára (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban. A gondolatok a táplálékból születnek. Ha az étel egyszerű és "tiszta", a gondolatok is tiszták lesznek. Akinek a gondolatai tiszták, az igen nagy meggyőző erővel beszél és mély hatást tesz hallgatósága elméjére.^[9] Az önsanyargatás (hosszú böjt) következménye rögtön észrevehető, gyakran mint szellemi vizionárius erő, kiemelkedő képességek.^[7]
• saucsa (शौच): külső és belső tisztaság. E kettő közül a belső tisztaság - a szív és az elme tisztasága - a fontosabb. A belső tisztaság vidámságot, örömöt, harmóniát, nyugalmat, békességet ad. Minden tisztátalan és gyűlöletes gondolat amiket táplálunk, visszapattan – legyünk akár félrevonultan egy barlangban - összegyűlnek és egy nap rettenetes erővel, mint valamilyen földi kényszerűség, visszatér hozzánk. Ha gyűlöletet és irigységet sugárzunk ki, kamatos kamataival térülnek azok meg. A tisztátalanság megszüntetése után az önmegtartóztatás következménye, az érzékszervek és a test erőinek kibontakoztatása lesz.^[7]