Alig múlt fél éves az uszkárunk. Amikor hozzánk került, nem volt szobatiszta, így adódott, hogy a köves/parkettás konyhában/nappaliban volt a helye, a padlószőnyeges részek tabuk voltak számára. Nagyon örült, ha valaki végre bejött hozzá (főleg reggel), nekiszaladt, aztán próbált fékezni. A kövön. Volt úgy, hogy már rég megfordult, de még mindig csúszott az eredeti irányba. De úgy tűnik, élvezi, mert még mindig csinálja néha.

A kezdeti bizalmatlanság után viszont a macskáinkkal elég tűrhetően megvan. Volt már, hogy kivételesen csak 1 tálat tettem ki nekik, és békésen lökdösgették egymás fejét odébb, hogy hozzáférjenek a kajához.

A kertben viszont elég kártékony állat. Egy vakond veszett el benne. Van valakinek ötlete, hogyan szoktassam le a lukásásról ? A baj az, hogy egyre újabb és újabb helyeken kezdi. Ajánlották, a szokott helyre, a visszatemetett lyukba tegyünk pirospaprikát, így ha újra kiássa, tanulni fog. De még be se szereztem a csípős fajtát, megneszelhette a gondolatot, mert újabban mindig új és új helyen készít bokakitörésre alkalmas lukakat a fűben.