Igazán szerintem a rendszerszintű gondolkodásban apró és nagyon lassú javulások láthatók: már a monarchia és a két világháború között is léteztek vasúti és FAV-os stratégiák, amik a világháborúk és a világválság miatt nem valósultak meg. Villamos terén lehetett csak előrelépni, amit a BSzKRt vezényelt le. A világháborúk után kezdetben diszkrét metrós stratégia volt a jellemző, majd a BKV egyesítésekor már részben együtt kezelték a kötöttpályákat (ezt néhány villamosvonal erősen megsínylette). A rendszerváltás után elválnak az 1990-es évek és a 2000-es évek, mert míg előbbiben nem volt írott stratégia, épült az 1-es és a 3-as villamos, meg a Lágymányosi-híd, az utóbbiban már volt BKRFT, majd Podmaniczky-terv (még egymástól független projektekként, költségeket nem vizsgálva), mégis minden fejlesztési forrást föltettek az M4-es metróra. A BKK létrejöttét követte a Balázs Mór-terv és egy külön villamosra és trolira alkotott stratégia (VillaMost), ami hálózatiságot figyelembe véve tartalmaz megtérülésszámításokat.

Gyorsvasúthálózatra viszont tényleg nincs egy átfogó, üzemmódokat priorizáló stratégia. Jelenleg a BFK-nál ezen dolgoznak, bár néhány ponton meg vannak vezetve (Déli pu. felszámolása, állomás a MOL-székháznál, M5 mélyalagútban a Soroksári út alatt, MÁV túlhatalma M5-nél és M2+GHÉV-nél). Egyelőre azt nem látjuk, hogy az üzemmódokra hogyan fognak kitérni. Pont egy éve ezt hiányoltam: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=152323586&t=9018195. Úgy tűnik, minden nyár végén aktuális összesíteni, hol tartunk. Pillanatnyilag, egy EU-s tervezési ciklus elején szerintem az üzemmódok és fejlesztéseik mellé időtávokat kellene társítani. Pl. lehetséges, hogy jelen fejlesztések járműbeszerzéseihez nem éri meg átjárható rendszerű kocsikat rendelni, mert egy Budapest-méretű városban érdemes kihozni a maximumot az egymástól elkülönülő, nagyszériás járműparkkal működő üzemmódokból. Később az utasszámok visszacsatolásával (+ technikai fejlődéssel anyagszerkezet és elektronika terén) elképzelhető, hogy gondolkodhatunk ilyen irányokba. Ehhez az egyes üzemmódok fejlesztéseihez átfogó költség- és megtérülésszámításra alapuló ütemtervre lenne szükség (ezt bővebben is ki lehet fejteni, mint amennyire most időm van :) ).

A BFK S-Bahn nyomvonalterveihez civil kezdeményezésre ebben a topikban szerintem jó hírnek tekinthetjük: https://www.facebook.com/vekehu/posts/10157203547891987. A VEKE az AliGut mellett érvel. Meglátjuk, az MT-ben fogják-e vizsgálni ezt a nyomvonali lehetőséget is, majd forgalmi, gazdasági és földtani megfontolások alapján mit hoznak ki jobbnak.

ex41fan