Szia big4 barátom!

Nem, tényleg nem bántam meg szinte semmit az életemben, mert azért átgondoltam azt a lépést. A másik asztrológus monoton hangon mondta magnóra, hogy "1994-ben váltás humán munkaterületre", Bíró Zsolt "léleklátó" azt mondta, hogy egy nulla vagyok, s mikor rákérdeztem, úgy fogalmazott, hogy mintha Leonardo da Vinci szobafestőként dolgozna, s ehhez jött még egy álmom, amelyben a villamos letért a vágányról, a pályáról, és majdem a Dunába zuhant. Szóval biztosnak és is biztos voltam, de hát a fokozatosság! Ez nagyon bölcs meglátásod. Így is lett, mert 1995-ben ismét elhelyezkedtem, ismét ügyvezetőként, csakhogy itt már fél lábbal a szellemi életben voltam, írtam a könyvem, az esszékötetemet, az irodában hétköznap jöttek gyógyításra, hétvégén jelgyógyászati tanfolyamot tartottunk, ott tartottam azokat a könyveimet, melyeket feleségem nem tűrt meg otthon stb.
Végül már csak testben voltam a munkahelyemen, noha a munkámat elvéeztem, és március 1 óta betegállományban, csak annak szentelhetem magam, ami az életcélom. Szóval nagyon jól láttad az összefüggést. Kösz!

üdv. aranyviktor