Csak önérzetek, vallások, klán- és nemzettudatok, politikák fűtőanyagai.

De nem tudományok, még csak nem is tudások, csupán kegyes önámítások.

 

Ragadozóról beszéltem, csúcsragadozóról.

A tudomány csak évezredekkel később kezdődik, de még akkor is párhuzamosan ott van mellette a hordák háborúja.

Először a csúcsra kellett kerülni, a magasabb tudatosság csak aztán kezdhetett kialakulni.

(És véletlenül sem mondom, hogy már végleges formájában kialakultnak tekinthető.)

 

De mi indíthatta el az embert abba az irányba, hogy a természet megfigyelésével tudást halmozzon fel?

 

(Csányi olyasmiről beszél, hogy egy kisebb közösségben mindenki tapasztalatára szükség volt, hogy ne kelljen mindent mindenkinek megtapasztalva felfedezni. Például ez a gomba mérgező, de ez a másik csak hascsikarást okoz, és ha nagyon éhes vagyok még meg lehet enni.)

 

Mindenesetre egyes kutatók szerint a neandervölgyi és a többi előember azért tűnt el (vagy részben beleolvadt) a legcsúcsabb csúcsragadozó fajba, mert nem volt képes ilyen legendák kitalálásával közös hiedelmeket kitalálva a szervezettség magasabb fokára jutni. Testi erő szempontjából a neandervölgyi volt előnyben, és a kirajzó mai ember kezdetben nem is tudta kiszorítani, a harcban alul maradt.

 

Szóval az a bizarr helyzet állt elő, hogy még a hülyeség is viheti előre az emberi társadalmat.