Ez az elképzelés igen kevéssé hihető számomra. A dohánytermékek árának drasztikus emelése (a hangsúly itt leginkább az átmenet nélküliségen van), természetesen a csempészet, az adómegkerülés igen erőteljes emelkedését hozná. Háttérinformációnak annyit, hogy a régi olcsó Kossuth és Munkás vásárlóközönsége a rendszerváltás után jellemzően a feketiapiacon kezdte beszerezni a sokszor még ezeknél is rosszabb minőségű, de legalább "kedvező árú" cigarettákat. A mafia meg gyarapodott... Az áremelés nem éppen a szervezett bűnözés elleni harcnak kedvezne.

Az 1998-as részarányok: Sopiane 40%, Symphonia 20%, Helikon, Multifilter 10-10%, Marlboro 5%.

A fogyasztói szokásokról: a rendszerváltás óta kb. állandó a dohányzók aránya (37-38%, a rendszeresen dohányzóké 30%). Ez európai átlagban a magasabbak között van, de nem a legmagasabbak között. Viszont átlagosan 17-18 szálat szívnak el, ami már elég "figyelemreméltó" adat.

Az 1996-os háztartáspanel szerint a cigarettára fordított kiadás egy főre átlagosan 5045 Ft volt, de érdekes, hogy a középső jövedelmi decilisek kevesebbet, a két szélsőség pedig többet költött abszolut értékben (a szegényebbek többet, de feketepiaci olcsó cigarettákat, a gazdagabbak a jobb minőségű cigarettákat vásárolják). Az áremelés a szegényebb rétegeket sújtaná nagyobb arányban: kiszámíthatatlan, hogy ez az illegális kereskedelemre, a csempészbandák tevékenységére milyen hatással járna.

A nemzetközi becslések szerint a dohánytermékek jövedelemrugalmassága 0.4, az összfogyasztáshoz mért rugalmasság 0.7 körül van. Azonban Magyarországon a recesszió idején sem csökkent a fogyasztás, ezért nem biztos, hogy ezt a kalkulációt alkalmazni lehetne nálunk (a 0 körül volt a jövedelemrugalmasság...). Ha valaki ilyen számításokat közölne, mindenesetre fogadjátok gyanakvással.

A cigarettának közismerten nincsenek igazi helyettesítői, tehát áremelkedés esetén is kénytelenek lennének megvenni, legfeljebb a fogyasztás mennyiségét tudnák a dohányosok egy kicsit leszorítani (nyilvánvaló, hogy az alacsonyabb jövedelmű, de még nem teljesen megszilárdult fogyasztói szokásokkal rendelkező fiatalok körében lehet a leginkább fogyasztáscsökkenésre számítani).

Mellesleg: az áremelés költségvetési hatása szerintem nem valószínű, hogy pozitív lenne, hiszen mégha a legális kereskedelemből származó adóbevétel növekedne is (ki tudja?), a megnövekedett kiadások másféle fogyasztás fognak kiszorítani (pl. a szintén jól "jövedelmező" szeszfogyasztást), amiből arányosabban kevesebb adóbevétel fog származni (persze az ÁFA nem ér annyit, mint a dohánytermékekre kirótt gigantikus fogyasztási adó). De ez a kisebbik probléma. A nagyobbik, hogy igen sok kiskereskedő, esetleg vendéglátóipari egység is komoly problémákkal fog szembesülni. Lehet, hogy sokan kénytelenek lesznek bezárni, ezzel növelve a munkanélküliséget. A bűnözéről meg már esett szó fentebb.

theo

P.S.: elnézést, ha egy kicsit zavaros lett volna, de dolgozom is mellette, még ha nem is látszik... :))