Bufordnak több választási lehetősége is volt: felállíthatta lovasságát a közeledő ellenséggel szemben Gettysburgtől nyugatra, elhelyezhette a várostól délre és délkeletre lévő magaslatokon, vagy visszavonulhatott Emmitsburg felé.

Buford az első lehetőséget választotta, Gettysburgtől nyugatra foglalt el állásokat, azzal a szándékkel, hogy addig késleltesse a déliek előrenyomulását, ameddig csak lehetséges. Az uniós gyalogság ezalatt erőltetett menetben éri el a várost. Buford döntése hatással volt mindkét hadsereg pozícióira és manővereire az elkövetkező három nap folyamán.

-- Hatással volt, oké, de ezek a kitételek úgy láttatják a dolgot az olvasóval, mintha északi szempontból Gettysburg városának valami nagy jelentősége lett volna. Nem volt. A Potomac hadsereg parancsnoka nem is akart itt csatát vívni, ő a Big Pipe Creek vonalán levő természetes magaslatokon akart védelmi állást foglalni. Buford lovassága valami harminc mérföldre távolodott el ettől a vonaltól, ergo józan ésszel teljesen mindegy, hogy meddig halogatja a déliek bevonulását Gettysburgbe, úgyis be fognak vonulni. Ezért a döntés mögötti szándék homályos. Buford kiváló lovassági hadosztályparancsnok volt, valószínűtlen, hogy azt gondolta volna, hogy a déli gyalogság tömeges támadását a lovasával megállítja. A déliek késleltetése pedig nem értelmezhető cél Gettysburg viszonyában, amíg nem is akarnak Gettysburgnél csatát vállalni. Sokkal valószínűbb, hogy Buford visszavonta volna az erejét, amennyiben a várakozásnak megfelelően túlerejű déli támadás közeledik, de Reynolds előbb ért oda hozzá, mintsem ez bekövetkezett volna, mert az első rohamot saját erejével, meg a karabélyaival is vissza tudta verni. Reynolds megérkezte után viszont Buford már nem volt döntési helyzetben, mert Reynolds a rangidős kettőjük közül és át is vette a parancsnokságot a harcmezőn.

Sierra