Némedi László __ Creative Commons License 2020.08.10 0 0 21140

Talán nem pont az a hely, de láthatóan a környék határai mozogtak, talán, hogy 1920 Csökmőhöz tartozott Darusziget, nem jelenti, hogy előtte is. A környéket érdemes módszeresen átnézni. Keresni 1920 (pont trianon utáni és előttit is, és 1915-16 környékit is térképet, és az alapján csinálni a keresést.

1895 előttinél meg tudni kellene, hogy melyik településhez tartozott az evangélikus keresztelés, és ott keresni (nem Csökmőn).

(szokott itt beszúrva lenni, az a könyv linkje, ahol meg tudod nézni, hogy a csökmői evangélikusok anyakönyvezése hol történt (mármint ha Csökmő lesz a válasz, hogy Darusziget 1800as évek végén hovatartozott)).

ahh meg is van:

https://digitalia.lib.pte.hu/hu/pub/dvorzsak-janos-magyarorszag-helysegnevtara-budapest-verlad-1882-1426

 

1900-ban az irázi birtokot a nagyváradi káptalan házi kezelésbe vette és a gazdálkodást saját tisztségviselőjével (intézőjével) intéztette. Az óriásira növekedett termőterületeket már nem volt képes kezelni a helybe telepített zsellérekkel (földel nem rendelkező cselédek). Ezért 1908. június 15-én a dékán-kanonok rávette a káptalan vezetését, hogy 100 katolikus polgár letelepedésével pótolják a hiányzó munkaerőt, családonként 4,5 katasztrális hold telekkel. A hely kijelölése kezdetben Körösújfaluval szemben a folyó jobb partjára esett volna, de a hiányos infrastruktúra miatt a jelenlegi Újiráz területére került. 1911-12-ben felépült Uj-iráz falu, míg a folyó bal partján maradt területek Irázpuszta néven különálló káptalan maradt (1. számú káptalan részeként továbbra is). Az új faluba (Újiráz) saját 36 méter magas templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az új plébánián történt az anyakönyveztetés a környékbeli települések katolikusainak, így Irázpusztának is (többnyire ugyanis katolikus lakosság élt nálunk). A hivatalos állami anyakönyveztetés Komádi községben történt. 1848-as jobbágyfelszabadítás utáni évtizedekben néhány kisparaszti birtok létesült (pántyaföld, vitézföld) a puszta határában, de többségében káptalan terület maradt. Irázpusztán a káptalan területen két gazdasági majorság volt: Nagy-Iráz (a mai önkormányzat környéke), Kis-Iráz (a makkos erdő Vésztő felőli oldala). A majorságok vezetője az intéző volt, a munkásokat a segédtiszt irányította, a magtár kezelője a kulcsár volt. A gazdaságban a földeket ökrökkel, a századforduló körül már az őszi mélyszántást gőzekével művelték. A növénytermesztés többnyire hasonló volt a napjainkban termesztett növényi kultúrákhoz, némi kivételt a Hajnal utca melletti gyümölcsöskert jelentett. Az állattartás szintén hasonló jellegű volt mint napjainkban (kivéve az ökör), csak nagyobb létszámban. A pap Újirázból járt ki misét tartani a helyi kis harangtornyos kápolnába (a Lenin utca 12. szám alatti iskola Béke utca felőli oldalán állt, melyet a II. világháborúban széthordtak). A birtokon mindig tartózkodtak állandó gazdasági cselédek, akik a helyben található cselédlakásokban laktak, csak időnként (egyes idénymunkáknál pl: cirokszedés, répaszedés, aratás, cséplés) jöttek vendégcselédek, akiket barakkokban szállásoltak. Fizetést pénzben és természetben is adtak.

Előzmény: czsandor (21139)