Ez szoros összefüggésben van a második ponttal. Stonewall Jackson nagyon jól tudott élni azzal a szabadsággal, mozgástérrel, amit Lee biztosított parancsaival. Ezt azonban csak úgy tudta az aktuális harctéri helyzethez igazítani és megőrizni a gyors reagálást, rugalmasságot, kezdeményezőkészséget, hogy a hadosztályparancsnokai, beosztottjai részére mindig nagyon konkrét, egyértelmű utasítást adott.

Jackson halálát követően ez a határozottság hiányzott Ewell és Hill esetében. Ennek különösen az első napon volt meg a böjtje Gettysburgnél, mert az a fajta csatavezetés, amit Lee megtehetett Jacksonnal az új felállásban már nem tudott olyan hatékonyan működni. Különösen olyan helyzetben, ahogy a kisebb csetepatéba egyre több és több csapat sodródott bele.

Más kérdés, hogy vajon mennyivel lettek volna eredményesebbek a déliek (el tudták volna-e foglalni a Culp's Hill, Cemetery Hill közül legalább az egyiket) az első napon, ha várnak a támadással, hogy minél inkább koncentrálni tudják erőiket. A városhoz először érkező I. és XI. északi hadtestnek is több ideje lett volna a védelem megszervezéséhez, mert különösen a Howard és a jobbszárny összeomlásában szerepet játszott némi fejetlenség (pl. Barlow's Knoll), amit a déliek újabb és újabb támadásai jelentettek - amit részben Rhodes korai támadása is okozott.