Lehet savazni a enervált, lusta, apatikus, inaktív közös képvisleőket, de nálunk pl 8 tulajfonossal is két hónapot vett igénybe egy rendes gazdálkodás körébe tartozó munka sínre tétele és a hiányzó célbefizetések beszedése. Pedig itt mindenki tudta és akarta is hogy miről legyen szó.

Képzelem akkor, hogy egy 50+ lakásos, nem is minden tulajdonos által lakott házban mennyire lehet könnyű és felemelő dolog a közös képviselőnek az ügyeket intézniük. És mennyire maradnak a sokadik hasztalan közgyűlés után is lekesek és empatikusak az általuk vitt házak ügyeit illetően - pláne ha nem is ott laknak és nekik ez mégiscsak egy darab munka a sok küzül. 

Ráadásul a közös képviselő nem gondnok, nem takarító, nem ezermester. Hanem maximum egy jó menedzser, aki a tulajdonosi közösség utasítása szerint jóesetben előkészíti és levezényli a közösség által jelzett és rábízott feladatokat. Azok, akiknek a szívük elsődlegesen együtt kellene dobogjon a házukkal, azok a tulajdonostársak, és a közülük kikerülő számviszgáló bizotsági tagok kéne hogy legyenek. Akik napi szinten látják (és jó esetben át is látják) a házuk ügyeit és problémáit, és akiknek nem csak hatáskörük van odalépni a fontosnak tartott kérdések kapcsán, de még napi kapcsolatuk is van a közös képviseletük felé.

Ettől persze még lehet hogy van sok olyan közös képvisleő, aki eleve csak a havi albetéti díjra hajt, és a hozzá befutó megkereséséket még elemi szinten sem akarja kezelni. De mondom, ha valaki a harmadik közgyűlés után is csak azt látja, hogy max. az érintettek tizede mutat érdeklődést a saját tulajdnának ügyei iránt, akkor ugyan miért lenne onnantól épp ő az, aki hősi halált akarna halni a közösségért végzett képviseleti munka frontján?!