Istenkeres Creative Commons License 2020.07.17 0 0 391

Egy bejegyzés erejéig visszatérnék i.e. 8. évre, amikor Jézus megszületett.

 

Josephus Flavius rendkívül lényeges információval szolgált a kutatók számára azzal, hogy említést tett a Heródes halála előtt valamennyivel (néhány hónappal) bekövetkezett holdfogyatkozásról és arról is, hogy a zsidó Peszách ünnep előtt röviddel távozott el az élők sorából. A ma még használatos "történelmi kronológiát" hosszú évszázadokra visszamenőleg építették fel, aminek megalkotásánál kizárólagosan csak az olyan információk számíthattak megbízható és biztos támpontnak, melyek égi eseményekre (például nap- és holdfogyatkozás) hivatkoztak. Ilyenek hiányában akár több év eltérés is lehetséges a tényleges időpontoktól. A hetvenedik életévében járó Heródes már súlyos beteg volt, ezért a zsidó törvényismerő Júdás és Mátyás a tanítványaikat arra bíztatták fel, hogy a király utasítására a Templom főbejárata fölé felhelyezett aranyból készült sast verjék le onnan és rongálják meg, merthogy a mózesi törvények tiltják az ilyen díszek ottani alkalmazását. Miután a tanítványok végrehajtották ezt, Heródes elfogatta és megégettette őket Júdással és Mátyással egyetemben, mégpedig egy holdfogyatkozás alkalmával (forrás [38]). Ennek ismeretében az utókor kutatói szándékosan, vagy kellő ismeretek hiányában téves holdfogyatkozásra hivatkozva igyekeztek és igyekeznek még napjainkban is korrigálni a Dionysius Exiguus által megalkotott amúgy is hibás keresztény időszámításra felépített történelmi kronológiát:

 


"Mi azonban nem csupán az évet ismerjük, hanem az évszakot is, amibe mi Heródes halálát helyeztük. Mint Josephus tudósít (Antiqq. XII. 6,4), az utolsó betegsége folyamán egy lázadás támadt, aminek az élén az írástudó Mátyás állt. A bűnösöket megégettette, és amelyik éjszakán ez történt, egy holdfogyatkozás volt. Közvetlenül a (*Heródes) halála után, mint ahogy az a zsidó történetíró elbeszéléséből fennmaradt, a Peszáhot ünnepelték (VII, 9,3.). A római időszámítás szerint 750-ben, vagy i.e. 4-ben március 12-ről 13-ra virradó éjjel egy részleges holdfogyatkozás következett be, amit én pontos számításoknak vetettem alá."

(Ludwig Ideler professzor: Handbuch der mathematischen und technischen Chronologie, Zweiter Band - Berlin, 1826 - 391. old. [39]) (saját fordítás)

 

 

 

"Heródes már halálos beteg, néhány vezetőt megégettetett ϰαι ή σεληνη τη αυτη νυϰτι εξελιπεν (* és a Hold ezen az éjjelen elsötétült) Archaeol. 17,6. 4. ezt követően Heródes a Jordánon túli Kallirhoë fürdőhelyre utazott, visszatért még Jerikóba, 5 nappal fiának, Antipater-nek a kivégzése után meghalt, 7 napig (17,8.4.) gyászolták, a Peszách közel volt. Az esemény, amelyik még a rendkívüli esemény és Heródes halála között történt, megkívánja, hogy ez a holdfogyatkozás január végére essen."

(Heinrich Eberhard Gottlob Paulus professzor: Philologisch-kritischer und historischer Commentar über das neue Testament,... - Leipzig, 1812 - 225. old. [41]) (saját fordítás)

 

 

Még néhány idézet található ezzel kapcsolatosan a [44] alatt, mint például Johannes Kepler (1571 - 1630) alaptalan véleménye a Josephus Flavius által megadott holdfogyatkozás időpontjáról. A kutatók túlnyomó többsége valamilyen oknál fogva nem merészelte az i.e. 7. év előtti holdfogyatkozásokat számításba venni, mintha titokban az ösztönözte volna őket, hogy nehogy véletlenül is rávezzesék a misztérium megoldására éhes olvasókat a helyes megfejtésre, pedig csak egy-két hónapnyi távolság választotta el őket ettől… Magától értetődően ebben az esetben is létezik szerencsére kivétel, habár az a másik végletet képviselte, de legalább követendő példával szolgált arra nézve, hogy i.e. 7 előtt is létezett holdfogyatkozás, ami esetleg szóba jöhetne Josephus által említett égi esemény azonosításával kapcsolatosan. Nevezetesen W. D. Block-nak a "Das wahre Geburtsjahr Christi oder wir sollten 1862 anstatt 1843 schreiben" ("Krisztus valódi születési éve, avagy 1843 helyett 1862-t kell írnunk") könyvéről van szó, amiben teljes mértékben joggal állítja pellengérre azokat a kronológusokat és filozófusokat, akik megméretés nélkül magukévá tették azt a dezinformációt, ami szerint a Josephus-féle holdfogyatkozás a római időszámítás szerint 750-ben, március 12-ről 13-ra virradó éjjel történt volna. De mivel a könyv írója maga is egy hibás megoldással hozakodott elő, mégpedig azt állítva, hogy az említett holdfogyatkozás a római időszámítás szerinti 739. év október 16-án valósult meg (forrás [45]), ezért értelemszerűen őt is megilleti a jogos kritika...

 

Akkortájt az alábbi teljes holdfogyatkozások jöhettek csak számításba:

1, -8.06.04. 00:51 UT +2.00 Jeruzsálem
2, -8.11.28. 20:46 UT +2.00 Jeruzsálem
3, -4.03.23. 20:16 UT +2.00 Jeruzsálem
4, -4.09.15. 22:05 UT +2.00 Jeruzsálem
5, 0.00.10. 01:04 UT +2.00 Jeruzsálem

 

Jézus születése előtt két és fél hónappal, i.e. 9.11.28-án (-8.11.28-án) egy Júdeából is jól megfigyelhető teljes holdfogyatkozás alkalmából égettette meg Heródes az említett lázadókat és felbujtó vezetőiket, Júdást és Mátyást. Az öreg király betegsége egyre súlyosabbá vált, ezért orvosai tanácsára a Holt-tengernél egy kúrán vett részt, de merthogy ez egy bizonyos idő eltelte után se hozott jobbulást számára (forrás [46]), ennek köszönhetően végérvényesen feladva, visszatért Jeruzsálembe. Az említett holdfogyatkozás és a halálának beállta (ami az i.e. 8.03.25-i Peszáh ünnepet megelőzően történt) (forrás [47]) közti körülbelül három és fél hónap folyamán az alábbi események zajlottak le:

1, i.e. 8.02.10-én megszületett a Názáreti Jézus;
2, ez alatt az idő alatt vett részt a Holt-tenger mellett az említett kúrán;
3, halála előtt öt nappal még kivégeztette saját fiát, Antipater-t, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy meg akarta mérgezni apját.

 

Amennyiben Josephus Flavius zsidó történetíró megadásai korrektek (amivel kapcsolatban e könyv írójának nincsennek kételyei) és hitelt adunk azoknak, abban az esetben mint írta, Heródest a halálát megelőző 37. évben koronázták királlyá Rómában, nevezetesen i.e. 44-ben (amit a zsidó történetíró a 184. olympias idejére tett), ezt követően három év elteltével, i.e. 41-ben vette gyakorlatilag is birtokba királyságának központját, Jeruzsálemet. Amennyiben i.e. 44-ben volt a 184. olympias, akkor ebből adódóan az első olympiasnak 183x4 évvel korábban, tehát i.e. 776-ban kellett lezajlania. A hivatalos görög kronológia értelmében is ez i.e. 776-ban történt (forrás [48]), amiből azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy azt etalon időszámításnak tekinthetjük, ellentétben a keresztény időszámítással.

Josephus Flavius elmondása értelmében Heródes a jeruzsálemi Templom átalakításához, uralkodásának 18. évében, tehát i.e. 27-ben fogott hozzá (forrás [49]). Ezzel szemben a zsidó történetíró egy másik könyvében a Templom átépítésének kezdetét Heródes királyságának 15. évében jelölte meg (forrás [50]). A Josephus-tól származó két egymástól 3 évre eltérő információ valószínűleg annak a három évnek tudható be, ami Heródes Rómában történt megkoronázása és Jeruzsálem elfoglalása (királyságának tényleges kezdete) között telt el, ezért joggal feltételezhető, hogy ugyanarra az évre célozhatott az író, mégpedig az i.e. 27. évre, ami 19 évvel előzte meg Júdea királyának halálát. A jeruzsálemi Templom felavatására ~i.e. 17-ben kerülhetett sor, Jézus születése és Heródes halála előtt 9 évvel. A Templom átépítésének tényleges kezdete feltételezhetően 2-3 évet eltolódott, mivel a zsidók attól tartottak, hogy a nem zsidó származású király esetleg megszegi a nekik tett ígéretét, és átépítés helyett lebontja azt. Heródes a megnyugtatásuk érdekében csak akkor adott engedélyt a bontási munkálatok megkezdésére, miután már a teljes átalakításhoz szükséges összes anyagot a helyszínre szállították, a kőfaragáshoz és egyéb építési tevékenységhez szükséges ismeretekre kellőképpen felkészítették a mestereket, és 1000 zsidó pap számára pedig beszerezték a papi ruhákat (forrás [51]).

 

János evangéliumában is találunk utalást a Templom építésére:

 


"Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem. Ezt mondták rá a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?"

A fenti kérdést a zsidók Jézusnak a megkeresztelése utáni Peszách ünnep környékén (János evangélium 2,13) tették fel, amikor már megközelítőleg 46 éve építés alatt állt a Templom János állítása szerint, mivelhogy ~i.e. 17-ben a felavatásakor még nem volt befejezve. A Templom átalakításának tényleges kezdete ~i.e 24-re (-23-ra) tehető a korábban elmondottak miatt, és ezt után 46 esztendővel tették fel Jézusnak a fenti kérdést, nevezetesen i.sz. 23-ban, amikor Jézus már betöltötte a 30. életévét. A félreértések elkerülése végett feltétlenül fontos itt nyomatékosan kihangsúlyozni, hogy a megbízható és korrekt kronológia nem Jézus születését és Heródes halálát igyekszik a hibás időrendi adatokhoz igazítani, hanem éppen fordítva, tehát az egyedüli lehetséges Jézus születési és Heródes elhalálozási évhez a korábbi történések alaptalanul megállapított időpontjait korrigálni.

Az eddigi adatokból következően a Heródes uralkodásának 7. évében lezajlott actiumi csata a jelenlegi hivatalos állásponttal (i.e. 31.09.02.) ellentétben ~i.e. 35-ben kellett történjen (forrás [52]).

Elkerülhetetlenül szükséges a Heródessel kapcsolatos időpontok szeriőz tisztázása annak érdekében, hogy Jézus születésének és kereszthalálának kozmikus misztériumához kötődő kozmikus események dátumai ez által szintén igazolást és megerősítést nyerhessenek, mivelhogy nem mondhatnak és nem is mondanak semmiképpen ezek egymásnak ellent. Jézus születésének és keresztre feszítésének időpontjai nem tartoznak a "kívánságműsor" kategóriájába, hanem kronológiailag és asztronómiailag is egyértelműen igazolható események kell legyenek, amit ennek a könyvnek a szerzője a legjobb tudása szerint igyekszik az olvasó elé tárni.

Caesareai Eusebius (263 – 338?) keresztény püspök és történetíró az "Egyháztörténet" című művében azt írja, hogy Jézus, Augustus császár uralkodásának 42. évében született, 28 évvel Egyiptom legyőzése (Antonius és Kleopátra halála) után (forrás [53]). Feltételezve Eusebius megadásának helyességét, i.e. 49-re (-48-ra, a. u. c. 705-re) kellett essen Augustus császár uralkodásának első éve; Egyiptom veresége, illetve Antonius és Kleopátra halála (a jelenlegi hivatalos kronológia szerint Kleopátra i.e. 30.08.12-én halt meg) pedig i.e. 35-ben (-34-ben, a. u. c. 719-ben), történhetett.

Dr. Szántó Konrád ferences rendi főiskolai tanár és egyháztörténész az alábbiakat írja Jézus születésével kapcsolatosan "A katolikus egyház története" első kötetében:

 


"Az időszámítástan szempontjából fontos volt Dionysius Exiguus munkássága. Krisztus születésének, születési évének kiszámításával ugyanis ő határozta meg és vezette be a keresztény időszámítás kezdetét. Dionysius Exiguus ab urbe condita, Róma alapítása után 754-re tette Krisztus születését. Ez a számítás azonban biztosan téves. Valószínű, hogy Krisztus a Dionysius Exiguus által bevezetett időszámítás kezdete előtt négy, öt vagy hét évvel előbb született: 747, 749 vagy 750-ben ab u. c., Róma alapítása után."

(I. kötet - Budapest, 1987 - 24. old.)

 


"Így (csak a legfőbb eseményekre utalva) történetileg biztos tény, hogy Jézus Krisztus a júdeai Betlehemben Szűz Máriától született a Dionysius Exiguus által bevezetett időszámítás kezdete előtt 4 vagy 5, esetleg 7 évvel."

(I. kötet - Budapest, 1987 - 42. old.)

 

 

Az idézettek azt tükrözik, hogy "A katolikus egyház története" írója se lehetett tisztában Jézus valódi születési időpontjával, ami kizárólagosan csak egyetlen napra eshetett, nevezetesen i.e. 8.02.10-re (-7.02.10-re). Ez nem az időszámítás kezdete előtti 7. évben (-6-ban) volt, hanem a hibásan feltételezett Jézus születése előtti 8. évben, azaz i.e. 8-ban (-7-ben).

Az eddigiekből értelemszerűen az is következik, hogy Caius Julius Caesar nem távozhatott el i.e. 44.03.15-én az élők sorából, mint ahogy azt a még érvényben lévő kronológia hirdeti számunkra, hanem öt évvel korábban, tehát i.e. 49.03.15-én, akit Augustus császár követett a trónon. Azon vélemények, melyek szerint akkor napfogyatkozás lett volna (forrás [55]), megalapozatlanok kell legyenek, ugyanis az i.e. első évszázadban egyáltalán nem történt március 15-én semmiféle napfogyatkozás. I.e. 44.03.20-án, i.e. 45. 03.01-én és 30-án, i.e. 46.03.12-én, ; i.e. 47.03.23-án, i.e. 48. 03.04-én és i.e. 49. 03.14-én volt újhold, de nem párosult egyik se napfogyatkozással. Itáliából megfigyelhető napfogyatkozás akkoriban csak i.e. 48.01.04-én (részleges napfogyatkozás); i.e. 49.08.09-én (gyűrűs napfogyatkozás); i.e. 50.08.21-én (gyűrűs napfogyatkozás) valósult meg. Ezek az adatok tehát kizárják azt a lehetőséget, hogy amennyiben Julius Caesar-t március idusán (15-én) ölték meg (forrás [56]), ez egy napfogyatkozással esett volna egybe, vagy annak tájékán napfogyatkozás lett volna megfigyelhető. A Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek i.e. 43.03.23-án alkottak egy szabályos kozmikus keresztet, de ekkor már közel hét éve Augustus volt a császár Rómában.

 

 

 

 

Előzmény: Istenkeres (346)