Zárójelesen jegyzem meg, hogy abban az előadásban, amit Török Tibor tartott a nemzetközi archeogenetikai kutatásokról (korábban a népességgenetikai topikban linkeltem a YouTube linkjét) is megemlítésre kerül, hogy a proto-uráli nyelv/nyelvek kialakulásának helyszínét illetően ma már korántsincs meg az a nagy nemzetközi konszenzus, ami korábban volt és hogy egyre erősebbek az olyan - egyébként nyelvészek által képviselt - hipotézisek, hogy a nyelvcsalád jóval délebbre és/vagy keletebbre alakult ki, mint ahogy azt a főáramú uralisztika tanítja.

Az egyik ilyen hipotézis szerint a proto-urálit a Kazak-sztyeppe északi sávjában beszélték, az Ural déli láncaitól keleti irányban hosszan elnyúlva.

E szerint a teória szerint a proto-urálit beszélő népcsoportok sztyeppei állattartó, gazdálkodó népek voltak és fontos szerepet töltöttek be a délebbi indoiráni nyelvű népektől érkező technológiai és kulturális innovációknak észak, a zárt erdőövezetben lakó, fejletlenebb halászó-vadászó-gyűjtögető szibériai néptörzsek felé való közvetítésében.

Van annyira hihető, de inkább jobban, mint hogy a még ma is rendkívül ritkán lakott tajgában a tajgai halász-vadászok hirtelen túlszaporodnak és egészen a Lappföldig és Skandináviáig terjeszkednek...