"A létezés a bűnbeesés óta negatív."

A bűnbeesés paradicsomi története Ezsdrás fantáziájának a terméke.

Nem csupán a Schemhamphoras titkos ismerete, a kabbala származik Mezopotámiából, a mai Irak területéről, hanem az i.e. V. században az Ószövetség megalkotói által átvett és átalakított teremtés története (a babiloni Enūma eliš); a "teremtő Isten" fogalma; a Noé-féle legenda (a sumér Gilgames eposzban szereplő Um-napisti szerepét Noé veszi át); a héber naptári hónapok nevei; a szombat szó (sabbath/sábát - šabattu); a héber órának percbeosztása (60x18=1080); a héber betűkhöz történt számértékek utalása; a frigyláda őrei, a Kerubok és Szeráfok; Lilit (Lilitu); etc. Engesztelő nap (jom kippur) alkalmából, tisri hónap 10-én a zsinagógákban először az engesztelő imát, a kol nidré-t énekli el a kántor káldeus nyelven. A "szemet szemért" ószövetségi valláserkölcsi utasítás (Mózes II. 21,24-25; Mózes III. 24,20; Mózes V. 19,21) a babiloni törvénykönyvből ered a Magyar Zsidó Lexikon állítása értelmében:

"Szemet szemért - A tórai szövegről egyébként tudjuk, hogy az szóról-szóra egyezik a babiloni Hammurrábi-kódex idevágó szavaival és így közkeletű jogi frázissal állunk szemben (kb. olyan, mint a <<szeget szeggel>>) melyet a babiloni törvénykönyv még eredeti értelmében alkalmazott, de a tórai joggyakorlatban már ellentmondások merülnek fel ellene." (836. old.)