Várható életkor rejtélye

Nem árt tudni miről van szó, ha a vátható élettartamról beszélünk.
Általánosan az általános átlagos átlagról.

Nemcsak itt a virtus társalgójában, de komolynak tekinthető folyóiratokban, tv előadásokban is előfordul, hogy olyanokat írnak, vagy mondanak, hogy " abban az időben a 40 évesek már öregnek számítottak", vagy "ha akkor éltem volna, már nem élnék, mert elmúltam 45 éves" stb. Az "akkor" egy régebbi, olyan időre vonatkozik, amikor a várható élettartam pl. 45 év volt. Azért bosszantanak engem az ilyen kijelentések, mert az illetők nem tudják miről beszélnek.

Először csupán matematikailag: számtani átlag azt jelenti, hogy a számok értékeit összeadva elosztjuk az összeadott számok számával.

Gyakorlati példa: Egy férfifodrásznál 4 fő várakozik hajvágásra. Két 90 éves bácsi és két 10 éves kisfiú. Egy kollégája felhívja a fodrászt és megkérdezi milyen idősek átlagban a vendégei. A válasz: 50 év. (90+90+10+10=200/4=50) Ha a kérdező most 50 éves szellemi és fizikai erejük teljében lévő kanos férfiakra gondol, akkor nagyon mellé fog, mert két harmatgyenge, esetleg szenilis, magtalan emberről és két virgonc, de éretlen gyerkőcről van szó. Tehát egy átlagértékből soha nem lehet pontosan következtetni a valóságra.

A népességgel kapcsolatban használatos paraméterek:

1. átlagos életkor (a népesség adott időpontban élő tagjai életkorának súlyozott számtani átlaga.)

2. halandósági viszonyok ( azt mutatják, hogy egy-egy időszakban mennyien, milyen idős korban és milyen betegség miatt halnak meg az emberek.)

3. várható átlagos élettartam (azt fejezi ki, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.)

4. várható élettartam ( kifejezi, hogy a különböző életkorúak, - az adott egységben/országban az adott év halandósági viszonyai között - milyen hosszú életre számíthatnak.)

A dolog túlságosan elméleti, jobban érthető a probléma gyakorlati, azaz szám-példákkal. Az egyszerőség kedvéért kicsi és kerek számokkal dolgozom, a lényeg jobban érzékelhető.

Átlagos életkor

1999. január elsején "Alfalva" falu népessége a következőképpen állt össze:
minden korosztályból (1-90 éves) 10 fő élt.
Vagyis összesen 900 lakosa volt a falunak.
Az átlagos életkor (1.) ebben a faluban 1999-ben 45,5 év. (1x10+2x10+........+89x10+90x10 = 40950/900 = 45,5) Ez a falu összetételben a modern nyugati életstílusnak felel meg, mert kevés a gyerek.

Ugyanakkor "Felfalva" népessége 1-5 éves gyermekekből 30 fő, az 5-90 évesig 10 fős a létszám.
Az átlagos életkor (1) ebben a faluban 41,25 év
 (1x30+...+5x30+ +6x10+7x10+ +89x10+90x10 = 41250/1000 = 41,25)

Amint a példa mutatja a gyermekek kis, vagy nagy száma döntően befolyásolja az átlagot. Ezért az afrikai, ázsiai országok sokgyermekes tradicióval alacsonyabb átlagos életkorral rendelkeznek.

Halandósági viszonyok

"Alfalva" halálozási statisztikája az 1999-es év folyamán: 1-1 gyermek 1-5 évesig és a 70-90 évjáratúak fele (5-5) halt meg.
Ez azt jelenti, hogy e faluban átlagban 76,33 éves korig élnek az emberek. (8015/105 = 76,33)

"Felfalva" halálozási statisztikája az 1999-es év folyamán: 20-20 gyermek 1-5 évesig és a 70-90 évjáratúak fele (5-5) halt meg.
Ez azt jelenti, hogy e faluban átlagban 41,5 éves korig élnek az emberek. (8300/200 = 41,5)

Várható átlagos élettartam

"Alfalván" 2000-ben születettek 76,33 éves korra "számíthatnak".

"Felfalván" 2000-ben születettek 41,5 éves korra "számíthatnak".

Várható élettartam

"Alfalván", aki 2000-ben 20 éves volt, még 56,3 évet számolhat elvben haláláig, de ugyanúgy meghalhat a jövő héten, mint esetleg 70 év múlva.

"Felfalván", aki 2000-ben 20 éves volt, már csak 21,5 évre "számíthat" megélni. Persze lehet, hogy csak kettőt, de az is lehet, hogy még 67-et!

Levonandó és levonható tanulságok:

1._A példákon látható, annak ellenére, hogy tízéven felüleiek számbeli felépítése, nagysága azonos, mégis nagy különbség van mind az átlagos életkor, mind a várható élettartam között. Konkrétabban mindkét faluban ugyanannyi öregember él (és hal), de az élő gyermekek aránya, vagy a gyerekhalandóság generálja a különbséget.
Tehát azokban az országokban, ahol nagyon sok gyerek születik és ugyanakkor nagyon sok nem éri meg az ötödik életévét, a népességi paraméterek alacsonyak. Legnagyobb a gyermekhalandóság Sierra Leonéban, Angolában és Afganisztánban. Az újszülöttek egy része már születéskor meghal (ezek a statisztikát nagyon rontják, mert az évek száma nulla, viszont az osztót eggyel növeli), vagy később tüdőgyulladásban, maláriában, vagy aids-ben.

2._Tehát ha azt olvassuk, hogy Sierra Leonéban az átlagos életkor 42 év, akkor az nem azt jelenti, hogy nincsenek 50-60-70-80-90 éves emberek, hanem azt, hogy sok gyermek születik és nagy részük nem éri meg az 5 éves kort. Nevezetesen 2002-ben 1000 születésre 284 csecsemő és gyerek halála esik.

Ez a szám, tehát 1000 születésre mennyi korai halál esik, az ipari államok átlagában 7 (Svédország : 3); a világ átlag: 82; Afrika (Szaharától délre) átlag 174. Figyelem, itt is csak átlagokról van szó!

(Forrás: UNICEF: "Progress for children. A Child Survival Report Card", Vol. 1, 2004.)

3._Érdekes az ipari államok népességének adatai is. Vegyük pl. Németországot.

1960-ben a 0-20 évesek aránya 30,2% , 2000-ben 22,6% volt, 2020-ban 18,7 % lesz.

A 20-60 évesek aránya 1960-ban 52,4%, 2000-ben 56,4% volt, 2020-ban 55,7% lesz.

A 60 évesek aránya 1960-ban csak 17,4%, 2000-ben már 21% volt, 2020-ban pedig 25,6% lesz.

(Forrás: Statistisches Bundesamt 11.2004.)

4._ Nemcsak félreérteni lehet a várható átlagos életkort, hanem félre is lehet magyarázni, visszaélni is lehet vele. A 3. pontban tárgyalt népesség-összetételére és az átlagos várható élettartamra való hivatkozással emelik meg Európaszerte a nyugdíjkorhatárt. Példa erre a 19.sz. végén (1880) bevezetett nyugdíj és nyugdíjkorhatár. Az 1. Német Birodalom kancellárja Otto von Bismarck bevezette a 60 éves korhatárt, mert abban az időben a statisztikai adatok szerint az volt az átlagos életkor. Az egészségügyi ellátás javulásával, az újszülött- és a gyermek-halandóság, a gyermekágyi láz csökkenésével, a 20. században a számok átlaga alapján a nyugdíjkorhatárt is felemelték 65 évre. Azóta "tovább öregedett" a német lakosság. Kevés gyerek születik (1,4/család), a 60 éven felüliek aránya mind nagyobb lesz, ezért a számtani átlag, vagyis az átlagkor emelkedik és ezért most a nyugdíj korhatárt 67 évre emelték. Ami korántsem jelenti azt, hogy az egyes ember nagyobb életkort él meg, mint a dédapja. Sőt egyes betegség, ami azelőtt az öregek "kiváltsága" volt, a középkorúak között is szedi áldozatait. (Ez azonban más téma!)

5._ Külön cikket érdemelne ezzel kapcsolatban a 21.sz.-i egészségügy. Röviden csak annyit, hogy természetes, hogy az előzőekben említettek az orvosi tudomány fejlődésének, hatásának a következményei. De, és ezt kihangsúlyozom, nem a felsőkorhatár kitolásával, hanem az alsó korosztály életének lehetővé és kedvezőbbé tételével. Az a kivételes eset, amikor egy -egy (gazdag) aggastyánnak mesterségesen (gépekkel) néhány hétig, hónapig meghosszabítják a vegetálását statisztikailag nem nyom a latba semmit.