Istenkeres Creative Commons License 2020.07.09 0 0 288

Jakab az apokrif evangéliumának XV. és XVI. fejezetében arról számol be, hogy Mária házasságkötés előtt történt terhessége miatt Józsefet és Máriát is kérdőre vonta a názáreti főpap a bíróságon, és próbára tette őket, hogy igazat mondanak-e. Ugyanis Mária azt bizonygatta, hogy nem tudja miképpen történt vele, merthogy nem hált férfivel, József pedig azt állította hogy nem hált Máriával. Mivel nem tudott ítéletet hozni a főpap az ügyben, ezért úgymond Istenre bízta a döntést, ezért "átokhozó vizet" (Mózes IV. 5,19) itatott velük és kiküldte őket a hegyekbe külön külön, de mivel vissza tudtak térni, ezért ezt isteni döntésként könyvelte el a főpap és nem hozott ítéletet felettük.

 

 

Lukács evangéliuma arról ír, hogy Mária és József Betlehemben tartózkodott Jézus születésekor, mivel Publius Sulpicius Quirinius (Czirénius; i.e. 45? - i.sz. 21?) népszámlálást tartott a nem római polgárok (no cives Romani) részére is (Lukács 2,1-6), és ezért mindenkinek a saját városában kellett összeírásra megjelennie. Ankarában, a római templom előcsarnokában egy kőbevésett ténybeszámoló (Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti - Az isteni Augustus tettei) hirdeti az utókornak, hogy Augustus császár (i.e. 63? - i.sz. 14?) az egész Római Birodalom területén három alkalommal tartott népszámlálást (lustrum-ot) a római polgárok (cives Romani) számára, éspedig i.e. 28-ban (ab urbe condita: a. u. c. 726-ban), i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban) és i.sz. 14-ben (a. u. c. 767-ben). I.e. 8-ban tartották meg a Publius Sulpicius Quirinius (Lukács szerint akkor Szíria helytartója volt) által végrehajtott népszámlálást (census-t) is azok számára, akik nem voltak római állampolgárok, mint Mária és József:

 


"Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó."
(Lukács 2,1-2)

 

Lukács ezen információja csak részben felelhet meg a valóságnak. A probléma abból adódik, hogy Quirinius a. u. c. 759-től 764-ig volt csak Szíria helytartója, i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban, azaz Róma alapítása után 746-ban) viszont Sentium Saturninum (a. u. c. 744 – 748). Ezt látszik igazolni Tertullianus ókori egyházi író és gondolkodó következő mondata is, azt állítva, hogy információja megbízható forrásból származott:



"Sed & census constat actos sub Augusto nunc in Judaeam per Sentium Saturninum, apud quos genus ejus inquirere potuissent."

(TERTULLIAN: Q. Septimii Florentis Tertulliani, Presbyteri Carthaginiensis, Opera Omnia, Iuxta Correctionem Pamelii, de la Cerda, Ambianensis, Rigaltii, Priorii, Albaspinaei, aliorumque Doctissimorum Catholicorum Virorum fideliter castigata - Venetiis, MDCCI)

 

 

Lukács megadása történhetett tévedésből, de sokkal inkább a misztérium védelme érdekében dezinformáció gyanánt, illetve az se zárható ki, hogy Quirinius nem volt ugyan akkoriban Szíria helytartója, ámde mivel Augustus császár őt bízta meg a census lebonyolításával, ezért mint tejhatalmú császári megbízott azonos, vagy akár nagyobb hatalommal is rendelkezhetett arra az időre, mint az akkori szíriai helytartó, Sentium Saturninum.

Előzmény: Istenkeres (248)