Összefoglalva az eddig megtárgyaltakat, melyek a topic címében felvetett témát érintik:
[topicnyitó]
Az újszövetségi Jézus története megkérdőjelezhetetlenül a legmegragadóbb és etikailag a legemelkedettebb misztériumvallásnak a fundamentuma, a benne fellelhető néhány ellentmondás ellenére is. Már a testi fogantatásának magyarázata is mesés elemekkel tarkított, ugyanis az ezzel kapcsolatos tanítások szerint nem egy biológiai apától származott, hanem kizárólagosan csak a "Szentlélektől", helyesebben kifejezve, a "Szent Szellemtől", azaz Isten által történt meg a testi fogantatása (Máté 1,20; Lukács 1,26-35; János 1,13), biológiai apa beavatkozása nélkül. Ennek értelmében a keresztény hitvilágban Jézus édesanyja, Szűz Mária néven vált ismertté, és úgymond férfi érintése nélkül került áldott állapotba. Mivel az ember Jézust Istenként tisztelik és imádják a keresztények, ezért Máriát értelemszerűen Isten anyjának tekintik.
A Mithrász-kultusz misztériumvallásának főszereplője Jézushoz hasonlóan Isten fiaként ("quod Filius Dei") "bűntelenül" született egy szűztől, akit Isten anyjának neveztek.
Az illetékesek állásfoglalása szerint Jézus születésének nem csupán az évét, de a hónapját és napját sem ismerték, ami elképzelhetetlen, ezért ezt az álláspontot inkább a Jézus személyét körülövező misztériumok védelmének tudja be az ember.
[4]
Nem lenne sok értelme itt felsorakoztatni a már említett újszövetségi idézeteket Jézus fogamzásával kapcsolatosan, mivelhogy számomra ezek így nem akceptálhatók.
A VIII. században megjelent "Toledoth Jeshu" című héber nyelvű kiadvány előrukkolt ugyan egy "megfejtéssel" erre nézve, de ez számomra szintén elfogadhatatlan, ugyanis kifejezetten egy Jézus lejáratni és kifigurázni szándékozó írással van dolgunk. Akit érdekel, az a magyar közelítőleges fordítását ITT tanulmányozhatja. A könyvet a heidelbergi egyetem héber nyelven tudó és azt kutató professzora, Johann Andreas Eisenmenger (1654 - 1704) fordította le németre, amit részletekben tanulmányozható az "Entdecktes Judenthum..." című, Königsberg-ben 1711-ben megjelent kétrészes terjedelmes munkájának első részében (105 - 108. old., 155 - 158. old., 170 - 180. old.).
Számos teória látott már napvilágot Jézus származására nézve is (szkíta, magyar, germán, palesztin, etc.), de ezzel a kérdéssel nem szándékozom itt tovább foglalkozni.
Ellenben felmerülhet a jogos kérdés, hogy milyen nyomot követve lehetne esetleg a címben feltett kérdésre hozzávetőlegesen elfogadható választ találni? Lehet-e egyáltalán?
[5]
Máté (1,1-16) és Lukács (3,23-38) készített ugyan egy-egy egymástól eltérő családfát, amiben Józsefet állítják be Jézus apjának, de ezt később maga Máté meg is cáfolja:
"Jézus Krisztus születése pedig így történt: Mikor anyja, Mária már jegyese volt Józsefnek, de még nem keltek egybe, kitűn, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. Férje, József, aki igaz ember volt, és nem akarta őt szégyenbe hozni, elhatározta, hogy titokban elbocsájtja. Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme az Úr angyala megjelent neki álmában, és azt mondta: József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fíút fog szülni, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert ő fogja megszabadítani népét bűneiből." (Máté 1,18-21)
[37]
Azt biztosra lehet venni, hogy nem "természetfeletti" módon történt Mária megtermékenyülése. Ennek ellenére, akinek az mégis hihetőbb, értelemszerűen joga van azt hinni. Nem az itt a célom, hogy őket meggyőzzem, hanem sokkal inkább a Jézus személye körüli misztérium maradéktalan és korrekt feltárása.
[42]
Egyáltalán nem zárható ki ez a teória, annyi viszont szerintem stimmel, hogy Mária 13 évesen került áldott állapotba. Már csak az tisztázandó, hogy kitől és mikor?
Az alábbit olvashatjuk Diós Istvántól "A szentek élete" (Budapest, 1990) című munkájában:
"Az ókori zsidó törvénytudók a következő korosztályokba sorolta a leányokat: 11 év alatt kiskorú, 12-12 év között középkorú, 12 évtől nagykorú. A nagykorúság elérése jelentette a házasságra való érettséget is." (441. old.)
Ezzel szemben az ószövetségi ókori szokásjogokat tartalmazó Babiloni Talmud több helyen azt hangoztatja, hogy egy 3 éves és 1 napos kislány nemi aktus által megházasítható (Jabmuth 57b; 60b; Qiddušin 10a; Synhedrin 55b; 69a; Áboda zara 37a). (Én a német nyelven megjelent és 1996-ban Frankfurt am Main-ban kiadott 12 kötetes Talmudot használom kutatási célból. - ISBN 3633541063) Ez a kis korrekció persze nem változtat azon a tényen, hogy Mária 13 évesen vált állapotossá, mégpedig evidens módon ~266 nappal Jézus születését megelőzően.
[56]
A Názáreti Jézus, amennyiben valóságos történelmi személy volt, márpedig én ezt teljes mértékben elfogadom, abban az esetben biológiai apa közreműködésével kellett megfoganjon. Viszont, ha mindenképpen ragaszkodnánk az Újszövetségben taglalt biológiai apa nélküli testi fogantatásához (Máté 1,20; Lukács 1,26-35; János 1,13), akkor Jézust kizárólagosan csak egy vallási mítosz főszereplőjének lehetne tekinteni. Az utóbbi a helyzet a feltámadásával és visszajövetelével kapcsolatosan is, ami Pál (korábban Saul rabbi, aki soha nem találkozott Jézussal, viszont a legádázabb üldözője volt Jézus követőinek a Szanhedrin megbízásából) kezdeményezésére ágyazódott be az általunk ismert Újszövetségbe. Persze ennek is megvolt a célja...
[65]
Az ember testből és lélekből áll. A test biológiai úton keletkezik, a lélek pedig a "szellemvilág" leképeződése gyanánt. Jézus teste emberi test volt, tehát emberi testtől született, lelke pedig a "szellemvilág" akkori aktuális állapotának tükörképeként, ugyanúgy, mint bármely más halandó esetén. Ez az egyedüli kulcs a Jézus személyét övező misztérium megoldásához.
A fent elmondottakból egyenesen következik, hogy Jézus születése igenis egy bizonyos naphoz köthető, ami természetesen megállapítható. A kereszthalálával kapcsolatosan ugyanez a helyzet, de többek között az ószövetségi messianisztikus elképzelések Messiásának, Immánuelnek a világra jövetelével kapcsolatosan is. Az irreleváns, hogy kinek erről mi a véleménye..., lehet ebben hinni és ezt tagadni is...
[67]
Hogy aránylag elfogadható konklúzióra juthassunk Jézus megfogamzásával kapcsolatosan, a II. században készült Jakab-féle ősevangéliumot célszerű szerintem tanulmányozni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ebben meg fogjuk találni a megoldást, de számos hasznos információval szolgál számunkra, melyek a kanonizált Újszövetségből hiányoznak.
Az újszövetségi könyvek túlnyomó része szembetűnően Pálnak a tollából származnak, ami alapján az erre épült kereszténységet nyugodt lelkiismerettel Pál-féle kereszténységnek titulálhatja bárki. Már csak az a kérdés, hogy milyen okból, hiszen ő soha nem találkozott Jézussal, tehát fogalma sem lehetett, hogy Jézus valójában mire oktatta ténylegesen a hallgatóságát.., viszont a legádázabb üldözője volt Jézus követőinek a Szanhedrin megbízásából. Ez tény, tehát nem lehet vita tárgya.
Lukáccsal hasonló a helyzet, hiszen ő se ismerte személyesen Jézust, és feltételezhetően Máriát sem, mégis beszámol Jézus fogamzásáról (Lukács 1,26-35). Lukácsot a rabbinak tanult Pál (Saul) téritette meg a Pál-féle kereszténység javára, évekkel Jézus kereszthalálát követően. Pál több helyen a "pogányok apostolának" nevezi magát (Rómaiakhoz írt levél 1,4-5; 11,13; 15,15-16; 16,26; Galatákhoz írt levél 2,2; 2,8; Efezusiakhoz írt levél 3,1; 3,6; 3,8; Thesszalonikaiakhoz írt levél 2,15-16; Timoteushoz írt második levél 1,11; 4,17), hangsúlyozva azt, hogy ő igazat mond és nem hazudik (Timoteushoz írt első levél 2,7). Amikor valaki meggyanúsítás nélkül igyekszik bizonygatni tisztességét, az már eleve gyanús... Pál egyszerűen megátkozza azokat, akik mást hirdetnek, mint ő (Galatákhoz írt levél 1,6-9). Érthetetlen az is, hogy a keresztény hagyomány apostolnak tartja őt. Az Újszövetség 27 könyve közül 16 Lukács és Pál nevéhez fűződik. Miképpen lehetséges az, hogy Péter, akire úgymond az egyházát építette Jézus (Máté 16,18), minimális tanítással van jelen az Újszövetségben? Péternek a két levele 8 fejezetet tartalmaz, ezzel szemben Pálnak a 14 levele 100 fejezetet. Hogy erről mi lett volna a véleménye a kereszthalált halt Jézusnak, azt utólagosan csak találgatni lehet...
[69]
Itt újra említést tennék a már korábban szóbajött "Toledoth Jeshu"-ról, ugyanis azt állítja, hogy Péter (Simon Kepha) a Szanhedrin megbízásából adta ki magát Jézus apostolának, hogy félrevezesse Jézus követőit. Én ezt azért tartom hasznos forrásnak, mivelhogy féligazságok ismeretében a kereső tippet kaphat az esetleges tényleges igazság felismeréséhez.
Visszatérve a Jakab-féle ősevangéliumhoz: Mária édesanyja Anna, és édesapja Joákim idős emberek voltak ugyanúgy, mit Keresztelő János szülei, Erzsébet és Zakariás. Annának angyali jelenés által tudomására jutott, hogy leánygyermekük fog születni, akit az egész világ ünnepelni fog majdan:
"És íme, az Úr egyik angyala hozzálépett és így szólt: "Anna, Anna, Isten az Úr meghallgatta könyörgéseidet, te megfogansz és szülni fogsz majd, és áldott kell legyen ivadékod az egész földkerekségen."
(Karl Friedrich Borberg professzor: Die apokryphischen Evangelien und Apostolgeschichten, Erste Hälfte - Stuttgart, 1840., 26. old. -saját fordítás)
A fenti mondatból én azt a számomra logikus következtetést vontam le, hogy az "Úr egyik angyala", azaz a Schemhamphoras megjelenésével hozható kapcsolatba Mária megfogamzása. Mint tudjuk, Mária Jézus születése előtt ~14-15 évvel fogamzott meg. Jézus "bűntelen" születési adottságát szem előtt tartva két nap jöhet csak számításba Jézus világra jövetelére nézve, éspedig i.e. 10.02.03. illetve i.e. 8.02.10.. Bővebben erről itt:
Klaus Matefi: A betlehemi csillag és a Schemhamphoras titkai
Az itt elérhető tanulmányból megtudhatjuk, hogy miért kellett Jézusnak kizárólagosan i.e. 8.02.10-én megszületnie.
[95]
Az itt felmerült kérdést kizárólagosan racionális alapokon, az ősi misztériumok s egyben szimbólumok figyelembevételével lehetséges csak MEGOLDANI. A kettő elkülöníthetetlen ezen esetben egymástól!
A vallási misztériumok esetleges megfejtésével korábban foglalkozó kutatók két csoportba sorolhatók:
Az első csoportba én azokat sorolnám, akik nem lehettek tisztában a "beavatottak planétájának", azaz a szabadszemmel is látható Uránusznak a korábbi ismeretével. Hivatalosan az Uránuszt a németországi Hannoverben született William Herschel (1738 - 1822) asztronómus fedezte fel 1781.03.13-án, de 91 évvel korábban, 1690.12.13-án az angol király első udvari asztronómusa, John Flamsteed (1646 – 1719) már "34 Tauri" néven csillagként katalogizálta.(Bővebben erről ITT)
A második csoportja az ezzel foglalatos kutatóknak, fel sem szándékozta tételezni azt, hogy ezek a vallási misztériumok esetleg az ősi asztrológiára épültek fel azzal a jelszóval, hogy az asztrológia a modern tudományos szemlélet alapján tudománytalan. Nem volt fogalmuk arról, hogy a korábbi időkben a napjainkban tudománytalan jelzővel ellátott asztrológiát "királyi tudományként" kezelték? Nem tudtak arról, hogy a keresztény uralkodóknak a személyes orvosa és tanácsadója sok esetben asztrológiában jártas és feltehetően a zsidó titkos tudományba, a kabbalába beavatott volt, nem ritkán rabbi? Gondoljunk csak a közismert Nostradamusra (1503 - 1666), aki az asztrológiában, kabbalah-ban, hermetikus ismeretekben és a héber nyelvben is jártas, zsidó származású orvosként IX. Károlynak és édesanyjának volt az orvosa, ami természetesen nem csak egészségügyi tevékenységben merült ki.
A vallási misztériumokat esetleg megfejteni szándékozók itt említett két csoportja ezen a téren a szellemi korlátaitól és előítéleteitől vezérelve, akarva-akaratlan, sikertelenségre és eredménytelenségre volt kárhoztatva értelemszerűen. Vajon lehetséges-e egy kémiai problémát kizárólagosan fizikai alapismeretekre támaszkodva és ahhoz görcsösen ragaszkodva megoldani?...
[97]
"Isten" senkinek sem nemz természetesen gyermeket, ellenben a születető gyermek lelki adottságának a kizárólagos forrása.
Az emberi lélek és a személyiség kapcsolatban áll ugyan egymással, de nem lehet közéjük egyenlőségjelet tenni. Az ember személyisége szerintem a különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, amit a lélek (születési adottság), az öröklött gének (tartalmazzák a szülők személyiségének a lenyomatait is), a neveltetés, külső körülmények (környezet, a változó szellemi hatás), és a szabad akarat határoz meg. Ebből is látszik, hogy mekkora felelősséggel bírnak a szülők, oktatási intézmények, médiumok ezen a téren! Sajnos az utóbbi kettő igen gyakran visszaél ezzel...
Lehet például egy ateista ember emelkedett és nemes személyiségű?
Legalább annyira, mint egy hamis istenképben hívő, sőt ha a pozitív erkölcsisége felülmúlja a hívőjét, akkor lényegesen emelkedettebb és nemesebb is. A bigott álszenteskedés, a képmutatás, az önámítás, a mások tudva, vagy tudatlanul történő megvezetése nem nevezhető egyáltalán pozitív etikai tulajdonságnak...
A lélek kizárólagosan csak élve született testben tud realizálódni.
Az élő test tehát a lélek hordozója. A gyermek élete nem a születéssel, hanem a fogamzással kezdődik, amitől kezdve folyamatos fejlődésen megy keresztül, de lélekkel csak a születésekor lesz felvértezve. Nem létezik két teljesen azonos lelki adottságú halandó.
Jézus a "bűntelen" születési adottságát a megfelelő időben történt világra jövetelének köszönhette. Ugyanez volt a helyzet természetesen annak az Aleister Crowley-nak az esetében is, aki joggal tarthatta magát a a "Sátán" inkarnációjának ("The beast 666").
[124]
Mária édesanyja Anna, és édesapja Joákim idős emberek voltak ugyanúgy, mit Keresztelő János szülei, Erzsébet és Zakariás. Annának angyali jelenés által tudomására jutotta a Jakab-féle apokrif evangélium szerint, hogy leánygyermekük fog születni, akit az egész világ ünnepelni fog majdan:
"És íme, az Úr egyik angyala hozzálépett és így szólt: "Anna, Anna, Isten az Úr meghallgatta könyörgéseidet, te megfogansz és szülni fogsz majd, és áldott kell legyen ivadékod az egész földkerekségen."
(Karl Friedrich Borberg professzor: Die apokryphischen Evangelien und Apostolgeschichten, Erste Hälfte - Stuttgart, 1840., 26. old. -saját fordítás)
A fenti mondatból én azt a számomra logikus következtetést vontam le, hogy az "Úr egyik angyala", azaz a Schemhamphoras megjelenésével hozható kapcsolatba Mária megfogamzása. Mint tudjuk, Mária Jézus születése előtt ~14-15 évvel fogamzott meg. Jézus "bűntelen" születési adottságát szem előtt tartva két nap jöhet csak számításba Jézus világra jövetelére nézve, éspedig i.e. 10.02.03. illetve i.e. 8.02.10.. Bővebben erről itt:
Klaus Matefi: A betlehemi csillag és a Schemhamphoras titkai
Az itt elérhető tanulmányból megtudhatjuk, hogy miért kellett Jézusnak kizárólagosan i.e. 8.02.10-én megszületnie.
A Jakabtól által prezentált mondat természetesen nem jöhetett az "Úr egyik angyala" szájából a valóságban, ellenben szinte biztosra vehető, hogy ez egy szemléletes utalás arra nézve, hogy Mária a Shemhamphoras égisze alatt fogant, és beavatott vallási körök ennek ismeretében jelölték ki őt a világ népei számára szánt Megváltó (Jézus) majdani világra hozatalára is. Ezt Mária további életútja teljes mértékben alátámasztja.
Mária megfogamzása a fentiek ismeretében csak i.e. 23.12.18-án történhetett (igazolás a tanulmányban megtekinthető). A keresztény hagyományok szerint Mária "eredendő bűntől" ("peccatum originale") mentesen, azaz negatív szellemi hatásoktól mentesen jött a világra, ami lehetetlenség, mivelhogy Jézus születését megelőzően ez ~272 évvel korábban (i.e. 280.12.09-én) volt CSAK lehetséges, amikorra Mithrász inkarnációja tehető. Mithrász szintén a világ világosságának számított a misztériumvallásban, mint Jézus az Újszövetségben (János 8,12).
Na de lépjünk tovább...
Amikor Mária egy éves lett, édesapja Joákim ünnepi lakomára hívta meg a papokat, írástudókat, véneket és a népből sokakat. Ennek alkalmából a főpap és a pap áldást mondott a gyermekre, amiben Máriának az örökre szóló isteni elhivatottságára hívták fel a figyelmet:
"Joákim odavitte a leánykát a papokhoz, és a papok megáldották őt mondván: ,"Atyáinknak Istene áldja meg ezt a leánykát és adjon neki egy nevet, amit örökké emleget minden nemzedék." – És az egész nép mondta: "Úgy legyen, úgy legyen, Amen!'" - Joákim odavitte a leánykát a főpapokhoz, megáldották őt mondván: "Dicsőséges Isten áldja meg ezt a leánykát, és adjon neki vég nélküli (örökké tartó) áldást.""
(Karl Friedrich Borberg professzor: Die apokryphischen Evangelien und Apostolgeschichten, Erste Hälfte - Stuttgart, 1840., 30. old. -saját fordítás)
Anna fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét JHVH szolgálatába fogja állítani, ezért amikor Mária 3 éves lett, elvitték a jeruzsálemi Templomba, ahol Zakariás pap az alábbi szavakkal fogadta a leánykát:
"Az Úristen naggyá tette nevedet a Föld minden nemzedéke között: az utolsó napokban nyilvánvalóvá teszi benned az Úristen, Izrael fiainak megváltását."
(Karl Friedrich Borberg professzor: Die apokryphischen Evangelien und Apostolgeschichten, Erste Hälfte - Stuttgart, 1840., 32-33. old. -saját fordítás)
Zakariás pap (Erzsébet férje) már ekkor jelezte, hogy Mária lesz Izrael megváltójának az édesanyja. A kislány három éves korától a jeruzsálemi templomban nevelkedett, Zakariás védőszárnyai alatt:
"Későbbi hagyomány, hogy Zakariás nevelése alatt, a jeruzsálemi templomban nőtt fel, mert Istennek volt szentelve."
(forrás)
[126]
A Jakabtól származó utolsó idézet értelmében Zakariás pap már akkor tisztában volt azzal, hogy Máriának kell Jézust a világra hoznia és Jézus majdan kereszthalált kell haljon a népe megváltása érdekében, amikor Mária 3 évesen bekerült a jeruzsálemi Templomba.
Mária kilenc évet töltött a Templomban a papok és JHVH szolgálatában.
[127]
Gondolom, kezd lassan megvilágosodni sokak előtt, hogy miért is nem került be a kanonizáció folyamán például a Jakab-féle apokrif evangélium a Bibliába...
[138]
Jézus élete egy kozmikus misztérium volt. Bűntelenül született i.e. 8.02.10-én, mivelhogy a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttálltak a zodiákusban, azaz a Nap mögé sorakoztak fel a negatív szellemi hatásúnak vélt planéták (Mars, Szaturnusz és Uránusz), aminek következtében úgymond komoly hatáscsökkenést szenvedtek a Földről nézve.
Itt megjegyezném, hogy a Szanhedrin tagja csak az lehetett, aki kellő asztrológiai ismeretekkel rendelkezett. Az más kérdés, hogy a hívő tömegeknek ez szigorúan tiltott volt...
Jézus természetesen nem az emberek bűneit vette magára a kereszten, hanem az említett planéták negatív szellemi hatásán kívül az akkor még elvileg nem ismert Neptunusz és Plútó negatívnek vélt hatásait is. ITT szemléletesebb!
