tudom, nem akartam reklámozni :))
bár rendes, szimpatikus népek.
politika: nincs ebben semmi. még így is túl kevés ahhoz, h szupermarketbe kerüljenek.
én -részemről- nem is vágyok oda. még ha egyszer rám is szakad a termés.
szerencsére -talán- az emberek tudatosabbak lesznek (vedd a helyit és vedd, amiről tudod, honnan jön, mert akár te szeded), és a kistermelők is teret kapnak
(termelői piacok, szedd magad). persze volument csak a szuperekben lehet tolni.
na ez, amit én nem akarok.
másrészt ne feledjük el, h a káki most divat, és minden csoda (sajnos?) 3 napig vagy 3x3 évig tart... plusz, az olasz, spanyol, (izraeli, török, amerikai, dél-afrikai...) ültetvények most kezdenek durván termőre fordulni, nemhiába pár éve robbant be a káki gyümölcs, most már mindenhol kapni, kis-nagy-óriásüzletben is. aki most -lázasan telepítve- mindörökké 700 ft-os kilóárral számol, az durván csalódni fog... és megy a levesbe. vagy inkább a cefrébe, de annak meg nem lesz ára. sajnos, még a kákipálinka se jó, csak mint állományjavító.
mindig voltak és lesznek divatok (kivi a rendszerváltáskor, de ez akkor nem jött be a szinte csak porzós kivik miatt), majd pl. homoktövis csodabogyó, utána -közben- levendula, ezek majd (már) egymást fojtják meg, mert ennyire nincs szükség. az elszántabb, stb. megmarad.
ha újdonságot akarunk telepíteni, kettővel de inkább néggyel a piac, divatízlés előtt kell járjunk.
(ezt teszem én, és nem a kákira gondolok :)))
és nem egyedüli garancia a sikerre az újdonság. szóval nehéz kenyér ez. az új dolgok pl. nem támogatottak, kevés a tapasztalat, így sok a hiba és csalódás.
de élni kell, menni előre, és nem csak a cél, hanem sokkal inkább az ÚT gyönyörködtet!