Egy ma is létező kisvasút a Szob-Nagybörzsöny vonal.

A vonal eredetileg az esztergomi érsekség erdeinek fája szállítására szolgált. 

Először egy 13,5 km-es vonal épült, 600 mm-es nyomtávval Ipolypásztó és Börzsönyírtás közt 1908-ban. Börzsönyírtáson volt az érsekség fatelepe innen kisvasúttal vitték a fát Ipolykeszi vasútállomásra.

Szobról is épült egy ipari kisvasút, Szob és Márianosztra közt 1908 és 1910 közt, a Márianosztra melletti Feketebányából vitte a vasút a követ Szob vasútállomásra.

Trianon után Ipolypásztó csehszlovák terület lett, ezért az érsekség kénytelen volt új vasutat kiépíteni a fája szállítására, megállapodott a kőbánya tulajdonosaival és 12,4 km hosszú, 760 mm-es  ipari vasút épült Börzsönyírtás és Márianosztra közt 1923 és 1925 közt, így az érsekség a fáját Szobra tudta szállítani. Viszont a Ipolypásztóba vezető szakaszon, ami áthaladt Nagybörzsönyön felszedték a síneket.

1945 után az érsekség erdői és vasútja állami tulajdon lett, a Váci Állami Erdőgazdaság 1953-ban visszaépítette a vasutat Nagybörzsönyig.

1954-ben megindult Szob és Márianosztra közt a személyszállítás, napi egy, 1955-től hétvégén napi két vonattal, 1959-ben megszűnt, mert kevesen utaztak rajta.

A kőbánya és a kőszállító vasút is állami kézbe került, ez volt a Szobi Gazdasági vasút, évente 500 ezer tonna követ szállítottak és 1972-ig a nagybörzsönyi fát is itt szállították. 

1969-ben megindult Nagybörzsöny-Nagyírtás vonalon a személyszállítás, napi két vonat járt. 

A 60-as évek végén visszaesett a faszállítás, a szárnyvonalakat elbontották, csak a Nagybörzsöny-Szob fővanal maradt meg.

1975-ben leállították a forgalmat Márianosztra és Nagyírtás közt, a teherforgalom visszaesése és a pálya leromlása miatt.

1991-ben az osztrák Hamberger cég megvette a kőbányát és áttért a teherautós kőszállításra, nem túl környezetbarát módon.

Ezért 1992-ben a szobi vasút megszűnt, a használható mozdonyokat és kocsikat elvitték más vonalakra, a többit szétvágták. A síneket nem szedték fel. de sok sínt elloptak a színes fémtolvajok.

1996-ban a Nagybörzsöny-Nagyírtáspuszta vonalon is megszűnt a fogalom, a kevés utas miatt.

A térség önkormányzatai összefogtak a vasút újraindítása érdekében, 1998-ban Nagybörzsöny megvette a Nagybörzsönyi vasút tulajdonát az Ipoly Erdő Rt-től 1 forintért. 

2002-ben felújították a vonalat pályázati pénzekből.

2006-ban elkezdődött a MÁV tulajdonban lévő Szob-Márianosztra vonal rekonstrukciója, teljesen új pálya épült EU támogatásból, 2009-ben indult meg a személyforgalom a vonalon.

2015-ben újraépült a Márianosztra és Nagyírtáspuszta közti 7 km-es szakasz EU és minisztériumi támogatásból. A középső szakasz az Ipoly Erdő Rt tulajdona, így a három szakasznak három tulajdonosa van, a Szob-Márianosztra szakasznak Szob, a Márianosztra-Nagybörzsöny szakasznak Márianosztra a tulajdonosa.

2016 óta a teljes 20.8 km-es vonalon végig lehet utazni, nincs villamosítva, dízelmozdonyok járnak rajta. 

A vonal március 15 és november első hétvégéje közt használható szabad és munkaszüneti napokon, illetve nyáron péntektől vasárnapig. Az úton kétszer kell átszállni másik vonatra, összehangolt a menetrend. 

Nagyon szép hegyvidéki, erdei terepen halad, népszerű a turisták és vasút barátok közt.