Kedves Gábor!
Azt hiszem, most már az "út" fogalmát is tisztázni kellene; Te mit tekintesz útnak?
Láttam a Yucatánt behálózó maya ösvényt. Ez nem szélesebb, mint 0.8 - 1 méter, de kôvel van kirakva. Nem hiszem, hogy autópályák léteztek volna azokban az idôkben, de hasznát sem vették volna ezen a földrengésekkel, vulkánokkal, ôserdôkkel megtűzdelt vidéken. Moctezumának friss tengeri halat vitt minden nap egy váltott "futárszolgálat" Tenochtitlanba (ma Ciudad de México) a kb. 450 km-re lévô Golf öböl partjairól. Ott kb. 0-tól 3000 méterig terjedô magasságot kell áthidalni hágókon keresztül és leereszkedni a 2200 méteren lévô Tenochtitlanba. A lényeget nem a halban, hanem a "váltások" megszervezésében kell keresni. Cortéz szintúgy nem használt sem kocsit, sem egyéb kerekes közlekedési eszközt, csak lovakat és málháslovakat.
A kalandfilmek kedvenc jeleneteiben úttalan utakon szenvedô jól megrakott öszvéreket látunk. Peruban ugyanígy használták és használják a lámát...Az utak NEM kerekes eszközöknek készültek!!
Írod: "Es miert maradt egesz eszak-amerika primitiv? Allitolag eszakrol delre vandoroltak, ugy kerultek delre."
Miért maradt primitív? Ennek klimatikus okai vannak, no meg az életmódban keresendô. ÉA Egyszerűen nem volt alkalmas az akkori földművelésre. Nem volt pl. ôshonos gabona, amit termeszteni lehetett volna. Így azután megmaradtak halász, vadász és gyűjtögetô törzsi társadalmaknak...A fehér ember megjelenéséig semmi és senki sem követelte életmódjuk megváltoztatását, semmi sem veszélyeztette élelemforrásikat. Közép- Dél Amerikában viszont volt: kedvezô éghajlat, ôshonos, domesztikálható gabonaféle (kukorica), stb. Ez önmagában elég egy demográfiai robbanás kialakulásához; ez pedig magasabb szervezettséghez vezet...szerintem.
Üdvözlettel: Sp