Kedves mr.hyde,

úgy látszik a téma kettőnkön kívül mást nem érdekel a szokásos kormányfikázáson kívül. Kár.
A szabadalmi jog már az átkosban is kb. "világkompatibilis" volt (a pénzen kívül:-)). A szerzői jog meg gondolom mára már szintén.
Azt hiszem az aránytalanságnak (ma) nem világnézeti oka van. Hanem az ipari- és a kultúrlobby "áldásos" tevékenységének. Mert ha jobban megnézed az iparban a siker a tőke köré koncentrálódik, a kutúrában pedig a tőke koncentrálódik a siker köré.
Magyarul, az ipari lobby érdeke az, hogy az igazán nagy profitot inkább a tőke fölözze le az egyénnel szemben. Persze kell védelem, de főleg egymással szemben.
A kultúrában ez megoldhatatlan, mert itt a pénzt a siker hozza. Egy kiadó, menedzser, mégoly jónevű is, akkor keres, ha sikeres futtatottjai vannak. Nosza lehúzni az érdekében (meg persze kiadói-, menedzserszerződésen keresztül a sajátjában) lehúzni minden lehető és lehetetlen bőrt. Minnél keményebb védelem annál jobb. Ott tartunk, hogy jogdíj fizetése nélkül nem lehet egy kocsmában háttérzenét engedni magnóról. Nem műsort, háttérzenét. Épp tegnap volt a Hospodárske Noviny-ban (gazdasági napilap) egy részlet a mi NATO-kompatibils szerzői jogunkból, a másolásról. Valahogy így nézet ki:
Fizikai személy kizárólag saját használatra engedély nélkül másolhatja...
Kivéve ha a., b., c.,...n.
Summa summárum otthonra, ha el nem kapnak.
Érdekes hibrid a software, ami lényegében olyan mint a regényírás, csak lehet csapatban is írni. Sőt ma már csak.
Egy jogtörténésznek való munka lenne kimutatni, hogy a magányos farkasok háttérbeszorulásával, a "nagyiparosodással" párhuzamosan, hogy változik a jogszabályozás a szerzői jogtól a szabadalmi jog felé.
Ezek logikus dolgok, de engem fenemód idegesítenek.
Na jól kimorogtam magam, mehetek aludni :-)))