freemind Creative Commons License 1999.07.01 0 0 32
Az idei teljes napfogyatkozás amellett hogy életünk megismételhetetlen percei közé fog tartozni, egy tágabb összefüggésben jóval többet jelent néhány percnyi felfokozott izgalmi állapotnál, mely kérkedés és Ugye milyen klassz volt? tpusú emlékké fajul. Asztrológiai vonatkozásban a mostani napfogyatkozás csodálatos vizulális, rajtunk kívül látható élményénél fogva pontosan ellentétesen saját belső folyamataink figyelésére, alakítására kelle hogy ösztönözzön minket. A nyári napfogyatkozás és az azt kísérő konstelláció által jelzett eseménynek egyik ismérve éppen az, hogy olyan folyamatba kényszerítik az embert, amelyet a kóros extrovertáció fogalmával jelölhetünk. Az egymásnak feszülő erők kifordító erőkként jelennek meg, s ha nem teszünk ellene, akkor egyre távolabb kerülünk attól a lehetőségtől hogy ezeket az erőket tudatosan kontrolállhassuk. Maga a nafogyatkozás is egy olyan tendencia jelölője, amelyben a szellemi elv sérül, amikor a világosság és tudatosság forrását elfedik és elsötétítik az alacsonyabb rendő érzeti és formai világhoz kapcsolódó törekvések, indíttatások. Vagyis belső folyamataink figyelése, irányítása és kontrollja helyett a külső történések és események kötik magukhoz érzékelésünket és tapasztalásunkat, s ezzel párhuzamosan hajlamosak vagyunk elfelejteni a belső folyamatok prioritását. Például minden ember békét, biztonságot és nyugalmat szeretne. Ezt azonban a külső feltételektől, társadalmi és politikai környezetétől reméli, ráadásul úgy, hogy közben a belső folyamatokra a békétlenség, a bizonytalanság és nyugatalnság jellemző. Nos ez teljes lehetetlenség.
Békétlen és nyughatatlan emberek soha sem fognak tudni békét és nyugodt körülményeket létrehozni. Azoknak akik a hagyomány szellemében és a hagyomány eszközeivel(például az asztrológiával) egy belső tökéletesedés és rendeződés útjára léptek, kiváltképen meg kell tudni fogniuk ezeket az extrovertációs folyamatokat és tudatosítaniuk kell azt a tényt hogy a boldogságot és a békét nem a külső körülmények teremtik meg az ember számára, hanem a külső körülmények helyes belső megélése. Csak a belső rendezettség, az önismeret és önuarlom, valamint a tudatosság teremthet békét és nyugalmat. A nafogyatkozás által jelölt tudattalan folyamatokkal csaa a tudatosság állítható szembe, csak a tudatos tökéletesedési szándék és törekvés képes az embert megtartani az ilyen időkben. Általánosságban is elmondható hogy minden jel és jelenség fontos, amivle életünk során találkozunk, hiszen a világ ami körülvesz az a saját belső folyamataink megalvadt állapota, tükörképe. Ezért fontos hát hogy belül oldjuk fel eme kötöttségeket, jelen esetben a napfogyatkozásra és az azt követő konstellációra támaszkodva.
Tudatosság tudatosság tudatosság