Folytatás

 A Via di Porta Sebastiano és a Via di Porta Latina közötti  területen 1929-ben alakították ki a Parco degli Scipionit, ahol 1831-ben fedeztek fel egy másik sírterületet, amely a Colombari di Pomponio Hylas néven ismert és az isz 1sz második felében hozták létre.  Az antik lépcsőn lemenve a falban számos urnafülke található, egyszerűbbek és kicsit díszesebbek is. Pomponio Hylas fülkéje a lépcsővel szemben, jó állapotban megmaradt mozaik díszítéssel és emléktáblával. Ezen olvasható a neve is.

A via di Porta S Sebastianon továbbmenve a 12-es egy 16sz-i villa, amely  egy 3sz szentély alapjaira épült. A 13-as Vigna Codini (eredetileg szőlőskert) területén szintén a 19sz-ban került elő egy colombarium, amely még az előzőnél régebbi, Augustus és Tiberius idején temetkeztek ide. Nagyon sok apró  fülke van benne, maximálisan ki akarták használni a helyet. Falfestmény maradványokat is találtak. Az út  Porta S Sebastianonál végződik. A könyvnek van egy fejezete, amely a Aurelianusi városfallal és a közvetlen közelében levő látnivalókkal foglalkozik, a kapuról már abban a fejezetben van szó. A kapun túl már a Via Appia Antica kezdődik.

A Via di Porta Latina a Piazza di Numo Pompilionál ágazik el, ez is egy antik út, és ugyanúgy a villák növényzettel benőtt falai szegélyezik Itt is található két kisebb templom.

S Giovanni a Porta Latina. Az 5sz-ból származik, sokszor restaurálták, de visszaállították a középkori alakjára. A bejáratnál levő  öt árkádos portikusz márvány és gránit jón oszlopokból áll. Antik és ókeresztény elemeket használtak fent. A harangtorony román. A templombelső oszlopai is antik eredetűek, a főhajóban és a szentélyben egyaránt 12sz-i falfestmény maradeványok láthatók.  A színes márvány padlózat is ebből a korból származik.

S Giovanni in Oleo, ez is az 5sz-ben épült, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol Evangelista Szt. Jánost forró olajjal teli üstbe vetve, akarták kivégezni. Túélte, és utána lefejezték. A templomot  a 16sz elején Baldassare Peruzzi, a 17sz közepén Borromini restaurálta, de a jelenlegi templombelső falfestményei és stukkó díszítése már a 18sz elejéről származik