Én az alföldön (fagyzug) nevelem növényeket, még csak városi hősziget sincs itt, és nekem is az a tapasztalatom, hogy a lótusz gyakran kifagy a nemes alól, ledobja a kérgét a késő tavaszi fagyok miatt vagy a beindult nemes termő rügyei szenvednek fagykárt még átlagos időjárásnál is.
A hajtásnövekedés sokáig (őszig) tart, a fiatal fák nem tudják beérlelni a hajtásaikat, és visszafagynak.
Itt 3-5 évente van -20 fok vagy hidegebb.
Az olasz fajták bármire vannak oltva tövig fagynak ilyenkor.
Lehet, hogy vannak helyek az országon belül is, ahol jó a lótusz alanynak, de nálam nem az.
A virginiai pár év távlatában kedvezőbbnek tűnik (téltűrésben) még a lassú kezdeti növekedésével is.
Hogy az olaszok mit használnak az engem nem győz meg.
Tőlünk északra és keletre csak a virginiai szilvát használják alanynak.
A lótusz nálam egy évesen oltható méretűre nő (60cm és alul ceruzánál vastagabb), a virginiai 2 évesen.
Talán a teljes napos fekvés és a könnyen felmelegedő homokos talaj az oka. (?)