Itt ez a jó kis topic és csak most veszem észre?!?
NaSzasztok!
Szóval...ebben a témában szerintem sokkal több van, mint ami eddig lejött.
Azt érzem, nem ártott volna felvázolni fogalmakat. Néhányan zavarosan tesznek ide-oda dolgokat.

Kedves fijúk! Há tuggyátok meg, kicsi Animátok idsanyátokkal való kapcsolatotok (küzdelmek-tapasztalatok) alapján fejlődött olyanná, amilyenné. Ezért nem árt azt az anya-fiú kapcsolatot egy kicsit jobban megvizsgálni. (Itt hangozhat el az a témakör is, hogy ha nem szerettek, akkor valószínüleg olyan kapcsolatokat fogsz hajkurászni, amiben megintcsak nem szeretnek)
Ezt a belső képet cipelitek a tudattalanotokban, mígnem eccercsak színre lép Lejányzó, ki a hétköznapi banalításokat áthágva megszólíttya (előcsalogatja) Animádat. Hogy hogyan?

Az egy baromi jó kérdés, hogy "Vajon azok a nők vonzanak-e, akik hordoznak valamit az animánkból?" - erről később.

Asszem, azt sem árt körvonalazni, ki is az az Anima meg az az Animus.
(nézzétek el, kicsit könyvhöz is folyamodtam, de tényleg nem árt, csak a pontosítás végett!)

Anima: az erósznak felel meg, Animus: a logosznak (szellem, értelem)

Miért van szüksége Férfinak Animára? Mert a férfi tudatát a megkülönböztető és felismerésszerű logosz jellemzi, míg Nőét inkább az erósz összefűző irányulása. Magyarul: a nők tudatos alapállása személyes (kapcsolati rendszerekben gondolkozik), míg a férfiaké általános.
Mi lesz ebből? Férfinak az Anima beépülése folytán a tudat erósszá válik, ezzel vonatkozást és kapcsolatot kölcsönöz a férfitudatnak.
Ugyanez Nőnél: Animus meggondoltságot, felismerési képességet kölcsönöz.

És ez így kerek.

Mit kell tenni? Animánk és Animusunk összefüggéseinek tudatosítása azért fontos, hogy megszabaduljunk azok negatív behatásaitól.

Egyébként aszongyák, Anima és Animus akkor jön elő erőteljesen, mikor változások előtt állsz. Nem hiába: kapcsolatok = változás lehetősége.

Hogy ne legyek mán ilyen tudományos, szóval, duck!
Ha úgy érzed, gond van az Animáddal, akkor keress rá rímet anyukáddal való kapcsolatodban.
Bevallom, szerintem nekem baj van Animusommal, és asszem, tudom miért.
És itt kanyarodnék vissza ahhoz az okos kérdéshez, újra:
"Vajon azok (a nők) vonzanak-e, akik hordoznak valamit az animánkból (animusunkból)?
Nem kérdés, hogy valamiben együtt kell rezonálni, különben hol is kapcsolódnánk? És valamiben meg különbözni kell, amiben kiegészíthetjük egymást, különben hogy is haladhatnánk, hogy fejlődhetnénk?
A hasonló a hasonlót, meg az ellentétek... no tudjátok, a régi nóta.

Meg kell mondjam, én sem tudom a megoldást, én is csak tipródok, mennyi legyen a különbség, mennyi a hasonlóság. Mennyit harcoljunk, mennyit engedjünk?
Azonban valami megragadott.

Jung (meg más) besorolása szerint kapcsolódás 4 szinten jöhet létre:
- fizikai,
- emocionális azaz érzelmi,
- mentális azaz értelmi, és
- spirituális azaz szellemi szinten.

Nos, állítólag az a jó, ha mindegyik műxik a kapcsolatban, azonban mi van akkor, ha te magad az egyik irányba el vagy tolódva? Ha bármelyik is nagyobb hangsúlyt kap nálad, mint az összes többi? (egyébként szerintem tuti mindenki el van tolódva valamilyen irányba)
Na? Akkor mi van?
1. Magadat kell helyrebillentened (tudatosan),
2. vagy olyan társat kell keresned, aki hasonlóan el van tolódva,
3. vagy olyat, aki kiegészít?

Az is eszembe jutott, hogy ahogy minden kapcsolat más, nagyon úgy néz ki, hogy mindenki megéli minden aspektusát ezeknek a szinteknek, más-más életkorban. És itt jön be a képbe, hogy a kapcsolatok időlegesek és csak addig élőek, amíg ki nem egészítitek egymást, aztán meg dolgavégeztével mindenki mehet tovább. Vagy...?

Gyerünk, 5leteket akarok...