EMPATIKUS VERS TREXNEK
Szegény Trex-nek vak a szíve, mint a kő a sírján,
mit ráhajított únt szerető hű szerelme híján.
Halálos álomba zuhanva,
lepihenve ott a hantra,
mint Bú-hegycsúcs haván porló
szél, úgy sóhajt ott a vándorló.
"Bánat, bánat, megöljél!
...vagy inkább, kedvesem-
-pillája verdes nedvesen-
inkább meg te dögöljél..."