A St. Anger többek között azért is elviselhetetlen, mert a különböző részeket egyszerűen egymás másolták, amit sok lemezen csinálnak, de ott olyan amatőr módon, hogy az hihetetlen. Érdemes meghallgatni a címadó dobjait figyelve, hogy pár másodperces témák vannak folyamatosan ismételve, amire néha rátettek egy-egy ormótlan beütőt vagy lábdobot. És még ez is oké, de végtelen hosszan, mindig pont ugyanúgy, mindig pont ugyanazt. Emiatt ez élőjáték-érzés sincs meg. Egy indusztriál zenénél ez még jó pont lehet, de ez lemez egy ipari baleset.