Ki kell ábrándítsalak,

1. a fény anyag

2. ő az anyag igazán

3. az anyag tisztán energiarészecskékből épül fel két elemi összetevőből, az egyik a graviton, a másik elemi elektromos töltésrészecske

4. a fény nem elemi részecske, tartalmazza mindkét elemi energiarészecskét és azoknak tükörpárjait is, így a foton 4 elemi részecskéből áll.

5. ha egy megfelelő frekvenciájú foton alkalmas atommagba ütközik akkor kettéhasad és elektron-pozitron pár keletkezik (párkeltés)

6. ennél 1830-szor nagyobb energiájú foton esetén a keletkező barionos anyag a proton-antiproton páros, amely szintén párkeltés.

7. tehát éppen átalakítható egymásba a kétféle anyag.

8. a foton hasadással keletkező két fél külön-külön körpályára áll és ezzel megjelenik a tömeg tulajdonság, amely a fénysebességgel pörgő/keringő energiarészecskék tehetetlenségének jellemzője. Ezek tóruszok, ahol középen egy graviton fél kering amely körül spirálozik a megfelelő elektromos töltésrészecske, értelemszerűen az elektronban a negatív, míg a pozitronban a pozitív töltésrészecske. Ezek pályája alakítja ki a tórusz felületet.

9. az elektron tórusz átmérője kb háromszorosa a protontórusz átmérőjének.

10. ha az elektrontóruszba bepattintod a (kisebb) protontóruszt akkor kapod a neutront.

11. mire is bomlik a neutron ha szabadon van? Ja pont elektronra és protonra, mivel egyszerűen a protontóruszról leesik az elektrontórusz.

12. az atommagban nem esik le, mert az egymás mellett elhelyezkedő protontóruszok megvezetik az elektront.

13. a különböző izotópoknál tülekedés van ezért ha sok az elektron akkor a szélső leszorulhat a proton nanocsőről (az egymás mellett sorakozó protontóruszok alkotta csövecskéről) pl. Be10

14. ha kevés az elektron akkor nyilván a szélső proton ugrik le a kevés ragasztó miatt.

 

Megtisztelnél ha nem vágnád a fejemhez a wikipédiát. Nem szükséges cáfolnod mert ez egy másik anyagmodell. Mindketten jobban járunk ha inkább kérdezel. Kösz, hogy szóltál.