Egyszer, még a régi szép időkben, beállított egy ember a KFKI-ba, azzal, hogy az Egely professzor urat keresné. A dolgozók közölték, hogy itt ugyan Egely PROFESSZOR ÚR nem található, de sejtik, hogy kire gondol (akkor még Egely ott dolgozott). De már ettől az indítástól felcsillant az emberek szeme... hát csak megkérdezték, hogy milyen ügyben keresi. Nem, nem monhatja, el, az titok. Na, de mégis, csak egy kicsit! Neem, titok. Naaaa... legyen szíves... Na jó. Hát arról van szó, hogy elhoztam a mágneses monopólust. (A dolgozók edzettségére jellemző volt a röhögés teljes hiánya). Na, ez fantasztikus, mutassa! Nem, csak Egely professzor úrnak, mert ez olyan nagyon titkos. De mutassa már, hát itt vannak mindenféle jó kis műszerek, majd mi megmérjük, satöbbi. Szóval hosszas unszolás után kinyílt az addig görcsösen szorongatott táska, és előtárult a Mágneses Monopólus: valami darab fába bevert százas szög.

Hát ilyen társaság ez. Igen, figyelmet érdemelnek. Orvosi szempontból.