1872. augusztus 4-én nyitották meg a Zákány - Dombóvár - Báttaszék vasútvonalat, amely Zákánynál csatlakozott a Déli Vaspálya Társaság korábbi hsz-ekben említett vonalaihoz.

 

Ez a vonal Dombóvártól nyugat felé a Kapos folyó völgyében haladt és Kaposvárt is érintette, így 1872. késő nyarán Betyárország - jaj bocs, akarom mondani Somogyország - fővárosába is begördült az első gőzvontatású vonat.

 

1874-ben viszont kitört a gazdasági-pénzügyi válság, amely több évre visszafogta a vasutak építését. Somogyban és Zalában az 1880-as évek végéig nem is épült újabb vasútvonal.

 

1882-ben viszont kiépült a Budapest - Pusztaszabolcs - Dombóvár vonal, amely Dombóvárnál csatlakozott a már említett Kapos-völgyi vasútvonalhoz, amely így most már lehetővé tette, hogy Budapest és Kaposvár között a rövidebb útvonalon, a Budapest - Dombóvár - Kaposvár útirányon át jöjjön létre közvetlen vasúti kapcsolat.

 

A Balaton nyugati medencéjében fekvő Keszthely ősi, kelta és római eredetű városába, a Balaton-vidék akkori legnépesebb városába pedig  1888. szeptember 27-én csattogott be az első gőzmozdony a kocsijaival, miután a Keszthelyvidéki HÉV társaság megépítette a 9,7 km hosszú Balatonszentgyörgy - Keszthely szárnyvonalat.

 

Ez a társaság 1902-ben megkezdte hálózatának meghosszabbítását Tapolca irányába és 1903. július 7-én átadták a forgalomnak a Keszthely - Tapolca szakaszt.

 

A társaág vonala itt csatlakozott az Ukk - Tapolca vasútvonalhoz, amelyet jó 12 évvel korábban, 1891-ben adtak át a forgalomnak.