OFF:

 

Az ilyen hangulatos kis csárdákról vagy csárdaszerű vendéglátóipari egységekről nekem is van egy modern kori, somogyi sztorim.

 

2001. nyarán egy kb. 12 fős csapattal kerékpártúrára indultunk az Ormánságba.

A jól kidolgozott haditerv szerint vonattal lementünk a Balaton déli partjára, ahol aztán - ha jól emlékszem Zamárdiban - a testi élvezeteknek hódolva jól is csesztük az időt, így már benne voltunk jócskán a délutánban, amikor a parancsnok kiadta a parancsot, hogy "Nyeregbe bajtársak, irány dél".

 

Merthogy olyanok voltunk, mint egy könnyűlovas különítmény, csak élő húsvér lovak helyett drótparipák fickándoztak alattunk. :-)

 

Valahol Somogy közepe táján, de még Igal előtt kifogtunk egy iszonyatosan hosszúnak tűnő kaptatót, vagy félóráig partnak fölfelé kellett tekerni, volt olyan, aki már a vége előtt nyeregből szállt és száron vezette a drótparipáját.

Szóval ott partnak fölfelé a nyári délutáni hőségben izzadtunk és "imádkoztunk" rendesen, ott "szájbab...szott Somogy" meg minden volt...

 

Na végre fölértünk a domb tetejére, onnan már kényelmesen lefelé lehetett gurulni.

 

Egy Andocs (?) nevű falu előtt beértünk egy hűs erdőbe és nem messze a vasúti átjárótól, ahol a Siófok - Kaposvár vasútvonal a közutat metszi, volt egy kis csárdaszerű vendéglátóipari egység.

 

Mivel akkor már nemcsak fáradtak, de szomjasak és éhesek is voltunk, leszááltunk a nyeregből és betértünk.

 

Kellemes kis hely, néhány betyárfokos a falon, meg hasonló berendezés.

 

Mondja a tulaj, hogy hát meleg ételből nincs nagy választéka, de tud csinálni finom rántottát.

Belementünk.

 

A lényeg , hogy akkori áron számítva igen olcsón akkora adag szalonnás- kolbászos rántottát kaptunk, hogy az lelógott a tányérról, alig bírtuk megenni...:-)

 

Utána meg jófajta söröket ittunk, márkanevet nem mondok, mert a reklám tilos itt a fórumon.

 

Ennyit a vendégszerető, kulináris élvezeteket is bőven kínáló somogyi útmenti csárdában szerzett kellemes élményeimről...:-)