Itt egy foto a már idős Oroszlán Pálról a váci fegyház helyett az egyik váci parkban üldögél elég elegánsan. Az öregur már csak aludni járt be a börtönbe, Vácon közkedveltségnek örvendett.

 

 

 

 

Oroszlán Pál az utolsó bakonyi betyár

Az utolsó bakonyi betyár, Oroszlán Pali 1849-ben született Városlődön a városlődi közbirtokosság juhászának fiaként. Családi neve eredetileg „Löwe" volt, csak később vette fel az Oroszlán nevet.

 

Magyarul, németül egyaránt írt, németből magyarra is fordított. Serdülőkorában a hagyomány szerint fiú- és lánytársaságot kedvelő, jó táncos, jó-kedélyű, közismerten okos fiú volt.

 

Egy ízben a családban valami kis lopáson érték tetten, amiért apja kegyetlenül elnáspángolta. A verés megalázta, nem tudta elfelejteni. Megszökött hazulról, de öt társával bandát alakítva öt éven át bandavezérként már egészen fiatalon útonállás, rablás, állatlopások voltak kedvenc időtöltései. Először 22 éves korában kezdték üldözni, és rövidesen el is fogták az úrkúti erdőben. A lopások révén szerzett pénzen Amerikába akartak kivándorolni.

 

Úrkúton a vadaskert melletti erdőben a pandúrok beszorították. Tűzharc közben Oroszlán lőszere elfogyott. A rárohanó pandúrokat puskatussal szétverte, és egérutat nyert, de a lesben álló erdész birkózva leteperte, és a megérkező túlerő legyőzte. Dulakodás közben Oroszlánnak sikerült a zsebében lévő rengeteg pénzt a magas fűbe szórni, amit napok múlva az arra legeltető juhász talált meg.

 

A környéken azidőben gyilkosság történt, azzal is őt vádolták, de nem lehetett rábizonyítani. A bíróság előtt és később családi körben is élete végéig állította, hogy embervér sohasem tapadt a kezéhez.

 

1872-ben, 23 évesen a soproni fegyházba került, ahonnan pár éves jó magatartás után szabadon akarták bocsátani, ezért Kishartára szállították. A hagyomány szerint itt a börtönőr két lányát gimnáziumra készítette elő (korrepetálta).

 

A nagyobbik lány szerelmes lett Paliba, és hozzásegítette a szökéshez. A szökés Pali két társával — Renkó Kálmánnal és Szántó Istvánnal — 1887-ben sikerült. A terv szerint a lány később követte volna szerelmesét, de erre már nem kerülhetett sor. Ezután Tolna, Zala, Somogy megyékben száguldoznak kocsival, számos helységben tűnnek fel, de akcióik végrehajtása után villámgyorsan el is tűnnek. Ezidőben feltehetően a gyöngyösi csárdában is jártak.

 

A családi hagyomány szerint — Pali hazalátogatásai során mesélte — Somogyban postakocsit raboltak ki, vonatot állítottak meg, siklattak ki, betöréseket hajtottak végre.

 

A hatóságok ezt már nem tűrhették, és 80—100 csendőrt küldtek üldözésére. 1888-ban sikerült elfogni és társaival együtt Veszprémbe szállítani a vizsgálóbíróhoz, majd a kaposvári bíróságra.

Az 1888-as elfogásnál az említett városlődi Windischmann Sebestyén is a közelben volt. Oroszlán úgy hitte, hogy Windischmann vezette a csendőröket a nyomára, és megfenyegette a vélt nyomravezetőt. Ez nem várta meg Oroszlán Pali kiszabadulását, hanem sürgősen kivándorolt Amerikába. -

 

A tárgyaláson Oroszlán azzal lepte meg a bíróságot, hogy imponáló önuralommal, szabatosan fogalmazott beszéddel, nyíltsággal védekezett, meggyőzően állította, hogy soha embert nem ölt. 15 évet kapott, amit a soproni fegyházban egészen le is töltött. Megállapítást nyert, hogy itt is rengeteget levelezett, könyvkötő munkával pénzt is keresett, rendszeresen olvasott, tanult, fordított, mitöbb: sokat foglalkozott matematikával.