Mások a nagyságrendek. Például a Hiroshimában bevetett atombomba 15 kilotonnás volt, ez ~17 GWh energiát szabadított fel - nagyon rövid idő alatt. A csernobili atomerőmű reaktorai egyenként 1 GW villamos teljesítményt képesek leadni, ami több mint 3 GW hőteljesítményt jelent. Azaz egy reaktor ~5 óra alatt megtermeli az atombomba energiamennyiségét. A reaktorok egy-két évente cserélnek üzemanyagot és általában nem az egészet egyszerre. Az üzemanyag és a hasadási melléktermékek mennyisége is nagyobb. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezeknek viszonylag kis része szabadult fel a robbanásban. Ennek következtében viszont ami ott maradt az omladozó romok alatt és az azóta szintén omladozó régi szarkofág alatt (ami fölé újat húznak most és a régit lebontják) azzal mind foglalkozni kell. Jó sokáig is, ha valami nagyon okosat ki nem találnak.

A hiroshimai atombomba egyike volt az elsőknek, a hatóereje relatíve kicsi, de a legnagyobb is "csak" 500 kilotonnás. A hidrogénbombák fúzión alapulnak, mások a melléktermékek, teljesítményükhöz képest "tisztábbak" és így kevesebb radioaktivitás szabadul fel.

Ehhez jön még, hogy az atombombák többségét lakott területtől távol és a levegőben robbantották fel, így minden eloszlik az atmoszférában és felhígul. A két, Japánt sújtó bombát is a levegőben robbantották fel egyébként, hogy nagyobb legyen a közvetlen pusztítás. Viszont ez elősegítette, hogy hamar újra lakhatóvá vált a terület.