Robin Creative Commons License 1999.06.16 0 0 219
berku
nehéz tanácsot adni. Nekem egy tacskó keverékkel gyűlt meg a bajom, aki meg is harapott, de attól a naptól 20 m-es körben került ki, ha közeledtem, pedig nem bántottam. Ha ilyenre gondolsz, és érdekel mesélem..
Mindig a kutyától függ, hogy mit is csinál az ember. Ha egy sétatéri keverék támad, az többnyire a bokára megy, és a nadrágot igyekszik kicsipkézni. Ha képzett kutya támad, az karra (kitartott alkarra) harap, tehát ezt kell elkerülni. Hadonászni mindenképpen rossz, sikoltozni, ordítani, elfutni szintén. A nagyon határozott nem és fujj használhat (ezt szinte minden gazda a tiltásra használja, ergo a kutyáknak sem ismeretlen).
És reménykedj erősen, hogy közel van a kutya gazdája, akibe szorult annyi, hogy igyekszik gyorsan megfékezni a kutyáját.

Mégegy dolog. A kutyák rendszerint nem támadnak teljesen ok nélkül, viszont jó a memóriájuk, de ez szelektiv. Vannak dolgok, amikre nagyon sokáig emlékeznek és ilyen lehet, ha egy gyerek a szomszéd utcában levő kerítést zörgeit ingerelve ezzel a mögötte levő ebet nap mint nap. Csak egyszer kell hogy ki tudjon jönni, és nagy valószínűséggel megpróbál törleszteni.
Ahhoz, hogy kisebb legyen a kutyás-nem kutyás ellentét, gyerekeinket is az állatok tiszteletére és nem a tőlük való félelemre kellene nevelni. Erre is van példa, és ezért örülök, ha egy kicsit félős kis ember megsimogatja a kutyámat, miután megkérdezte hogy szabad-e. Sok kutya van, aki az idegen érintését nem szereti és odafog . Ez nem harapás, de egy gyereknek hosszú időre elveheti a kedvét.

Előzmény: berku (218)