Kedves Mr Spock,

Továbbra is az említett könyvre hivatkozom.
Ne felejtsük el, hogy a piramis hoz vezető utat 10 évig építették, továbbá modelleket szemlélve az egykori lehetséges kinézetről látszik, hogy a piramist nem futóhomok vette körbe, tehát minden bizonnyal kő talapzatra borították az iszapot, vagy fa , agyagtégla épitményre.
Honnan ez a feltételezés?
A 60-as évek núbiai ásatásai során Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított hosszú iszappálya került elő. Kipróbálták és bizonyítást nyert, hogy nagy terhet kőnnyen lehet továbítani rajta.
A Középbirodalom idejéből, Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött kb. 60 tonnás szobrot, 1 a pályát öntözte. Sík terepen kiváló módszer. Korcsolyáazás miért lenne? Az emberek és szarvasmarhák a pálya két szélén kötéllel húzzák az anyagot (V alakú formáció). Ne feledjük, hogy a kőtömbök átlagos súlya 2,5 tonna egy ekkora követ 8-10 ember simán elhuzkod a sáros pályán. (Valaki kiszámolhatná a felületi nyomást, surlódást, ilyesmi)

A kőkitermelésről:
Mint emlitettem az Óbirodalom idején állandó munka folyt a kőbányákban és nem azért termeltek mert hátha jó lesz egyszer, hanem mert épitgettek ott azért szorgosan más dolgokat is. Óbirodalmi feljegyzések szerint az állandó kőkitermelők száma 100-2000 főt számlált (képzeld hányan kopácsoltak ott amikor igazán nagy szükség volt a kőre)
Egyes kőtömbökre írt dátumokból következtetni lehet a napi teljesítményre. Igy 1 munkás kb. 2m3 követ termelt ki naponta.
Ha megnézzűk a gúla térfogatát (remélem jól számolok , számoljatok utána) 230*230*146,59/3=~2583283m3
számoljunk csak 2000 munkással -> kb 2 év alatt kitermelik az egész piramist, ráadásul a legnagyobb részét helyben. Nem is kellet olyan nagy tartalék a beinduláshoz, sőt nem is kellet semmi ha akarod...

Elismerem, hogy vannak dolgok amik még nem stimmelnek, de ezek akár stimmelhetnek is, nem?