Végigolvastam a topicot.
Áttanulmányoztam Kákosy László: Ré fiai c. könyvének (1979-es kiadás) ide vonatkozó részét (80-85 old.). Azóta bizonyára törtérntek új felfedezések is, de már igy is meglehetősen megnyugtató, logikus választ kaptam a piramis építésének módjára. Természetesen vannak fehér foltok, de minden valószínűség szerint ezek megoldása is nélkülözi a misztikumot, vagy az "idegen" beavatkozást - sajnos...

Lehet kicsit hosszú leszek...

Először is, a Kheopsz-piramis volt a maximum, előtte-utána nem volt hasonló ez volt az akkori technika és az erőforásoknak kihasználásának a csúcsa.
(Ide kívánkozik, hogy vajon miért is építettek ilyen monstrumokat, sírhelyül? Erre is logikus választ kaptam, de most nem ide tartozik esetleg később leirom ha érdekel valakit...)

Adatok:
ép állapotban 146,59 m volt a csúcsa a földtől.
alapterülete: 230x230m
hajlásszög: 51°52'

Egy emberöltő alatt készült el Maga a piramisépítés Hérodotosz alapján ez 20 év (na most, hogy pontosan mennyi az ugye kérdéses, mi van, ha Hérodotosz tévedett mondjuk 5 évet (ekkora időintervallumban nem lehetetlen)-> változnak a számok)

A piramis elrendezésének tervét az építés során 2szer változtatták meg.
Először az építmény alatti természetes sziklában véstek ki egy termet ahova az északi oldalon lefelé vezető folyosó vezetett. Már a belső kidolgozás is elkezdődött amikor abbahagyták a munkát.
Az új tervben a levezető folyosóból felfelé vezető járatot képeztek ki ami egy nyeregtetős kamrába vezetett ezt nevezik a "királyné kamrájának".
Végül újabb 8,5 méter magas felvezető utat képeztek ki "nagy galéria" amely a végleges sírkamrába vezetett, thermentesítési célból a galéria felett 5 helyiséget alakítottak ki.

A piramis kb.2300000 kőtömbből áll 1 kőtömb átlagsúlya 2,5 tonna, de szép számmal vannak 15 tonnások is, a sírkamra mennyezetének hasábjait 40-50 tonnára becsülik.

Háromféle kőanyagot használtak fel: Maga az épitmény helyben fejtett!!! mészkőből épült, a borítás turai mészkőből, a belső helyiségeknél Asszuánból származó sötétszürke gránitot használtak.
A Niluson könnyű volt szállítani, a csatornákon közvetlenül a piramisok közelébe lehetett hajózni. A szárazföldön a piramishoz vezető megépített úton nedves,síkos iszappályán szán-szerű szerkezeten szarvasmarhák vagy emberek húzták a kőtömböket.
A kövek felrakása:
Hérodotosz emelős elméletével ma nem értenek egyet a tudósok. Agyagtéglákból épített rámpákat és lejtőket épitettek, ahogy emelkedett a gúla úgy emelték a lejtőket, végűl a csúcs elérése után elkezdték a burkolást és ahogy lefelé haladtak, bontották a lejtőt.

Érdekes még az odaszállított kőanyag raktározása, hiszen előre tudni kellet, hogy melyik hova kerül. Valamint az embertömegek mozgását is koordinálni kellett. Ezt minden bizonnyal az építők -igen egyszerűen- kicsi maketteken előre megtervezték.

A turai kőbányákban pl. valószínüleg az Óbirodalom idején folyamatos munka folyt, tehát a kőkitermelés minden bizonnyal nem úgy ment, hogy "na akkor piramist építünk kezdjünk el bányászni", hanem az építés kezdetén már rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű alapanyag.

Az emberek:
A területen az I. dinasztia óta lakótelep állt, ez adhatta az építők magvát. A Kephrén-piramistól nyugatra levő kb. 4000-es lélekszámú település volt ez lehetett a törzsgárda a szakmunkások akik kizárolag ezzel foglalkoztak, a szaktudást nem igénylő munkákra időlegesen más országrészakből vezényeltek oda tömegeket. Hérodotosz szerint mindíg 100000 ember dolgozott 3 havonkénti váltásban.

Bár tény, hogy a piramis emberfeletti, teljesítménynek tűnik az akkori technikával, kétség kivül zseniális munka, sok a nyitott kérdés (bűvös számok, tájolás stb...), de ezek után -legalábbis maga az építés - számomra nem tűnik beláthatatlannak és kivitelezhetetlennek.