1. A farao dedapja nem rendelhette meg az epitkezest, mert mindegyik a sajat dolgaival volt elfoglalva es mindegyik a sajat eleteben kezdett el gondolkodni arrol, hogy hova temetkezzen.
2. Felreertes ne essek: a Nemere altal leirt dolgokat nem o talalta ki, hanem igen rangos forrasokbol meritett: Nature, Science, Natinal Geographic, Scientific American...stb.
3. A kubai rajzok kb. 6000 evesek.
4. Meg egy sztori: a brazil kormany a hetvenes evek kozepen nehany kajapo indiant hozott a vilagkiallitasra "mutogatni". Az indianok koarccal jartak vegig a kiallitast, mignem meg nem lattak az Apollo 11 nevu kiallitast, ahol lathato volt a holdra szallasban reszt vett urhajo, meg az urhajosok ures szkafanderei. Amikor az indianok meglattak a szkafandereket telejesen lazba jottek es azt kiabaltak: "O az, Ben-Koroti a tanito!" maig el a kultusz a torzsben, amikor a torzs egyik ferfitagja magari olti a nadbol es sasbol keszult szkafanderutanzatot. Ben-Korotinak olyan fegyvere volt, amellyel tavolrol vagta ki a fat es amikor elrepult akkor nagy mennydorges es fustfellegek kozott tette mindezt.
Kerdes: meddig terjedhet az indianok fantaziaja?
5. Egyebkent eleg furcsa, hogy szinte minden del-amerikai nepet egy magas, feher boru idegen tanitotta meg, aki az egbol jott es oda is tavozott el.
6. Vissza a Piramishoz: szerintem az egesz kerdes azon all vagy bukik, hogy ki epittette? Mert ha nem Khufu /Kheopsz/, akkor kik? Marpedig amint mar azt emlitettem minden piramisban tobb helyen is megvan a farao kartusa, a piramisoktol tavolabb eso helyeken is feljegyeztek a piramisepites tenyet, a Khufu-piramis eseteben viszont hallgatas van. A Piramisban azonban egy nyamvadt felirat sincs, hogy en, az eg fia ekkor, meg ekkor, igy es igy felepitettem ezt a piramist. Ez azert egy kicsit furcsa.

Hetfore csinalok az extrara egy weboldalt ahova felrakom a fenykepeket es akkor mindenki eldontheti, hogy mi is van azokon a sziklarajzokon es mit is abrazolnak a szobrok.