Javallom elolvasásra mindenkinek a mai Mancs-ban (legalábbis s hirlevélben) megjelent Winkler cikket a Pitbulltörvényrďl. Az ilyen átgndolatlan rendeleteknek ez a vége.

Akit az zavar, ha én kutyát tartok, azt nagyon tudom sajnálni. Az zavarhatja (és szégyellném is magam miatta), ha odaszarna a lakóterébe, esetleg feleslegesen zajongana, vagy megharapna valakit. De az miért zavar, hogy nekem van kutyám. Esetleg akár 5 is (nincs ennyi, mert nem tudnám ďket normálisan tartani). Semmi közöd hozzá addig, míg a Te köreidbe nem kavar bele. A liftbe meg hadd szálljon már be, ha nem piszkolja össze, nem bolhás (miért lenne) és nem kostol meg senkit.

Egyébként jellemzď eset: sétálok hazafelé a kutyámmal. Az út egy játszótér mellett vezet. A homokozóban nagymami, piciny (tán kétéves) unokájával és egy kb 6-8 hetes kutyakölyökkel. Szólok neki, hogy esetleg a blökit tán mégse kéne a játszótérre bevinni, pláne a homokozóba. Jól le lettem cseszve, hogy mit pofázok bele az ď dolgaiba, amúgyis csak egy kis kölyök. Sajna kedves nagyanyó elfelejtette, míg nem volt kutyájuk ď volt a legnagyobb szájú kutyaellenes a környéken, mindet ki akarta irtani... (nem emiatt szóltam rá, mert míg oda nem értem nem is jöttem rá ki az, csak szimplán zavar, ha egy kutya a játszótéren van. nem való oda)